Kérdés
Mit ért a Biblia a megtévesztés és a hazugság ereje alatt?
Válasz
Mikor keresztény körökben a "nagy megtévesztés"-t említik, általában a 2Thesszalonika 2:11 igeversre hivatkoznak, amely megjövendöli, hogy Isten az utolsó idők ítéletében megengedi azt, hogy az embereken a "...megtévesztés és hazugság ereje uralkodjon . . . és hogy elhiggyék a hazugságot" (EFO). Ez a nagy megtévesztés az Antikrisztus sátáni munkájához köthető, "kinek eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival" (9. igevers, KAR).
A Thesszalonikabeliekhez írt második levélben található ugyanezen igeszakasz egy nagy hitehagyásról is beszél, amely az ún. törvénytipró (értsd az Antikrisztus) megjelenése előtt fog bekövetkezni. Hasonló hitehagyást azonban már más helyen is előrevetít az Ige: "A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén" (1Timótheushoz 4:1, KAR). Az emberek persze bűnrészesek abban, hogy hagyják maguk megtéveszteni, az igazság elutasítása és a hazugság előnyben részesítése ugyanis aktív, tudatos erőfeszítést igényel: "Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök; és az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez oda fordulnak" (2Timótheushoz 4:3-4, KAR).
Az Úr Jézus többször is óvva intett minket azon idő eljöveteléről, amikor a megtévesztés addig példátlan mértéket ölt, amikor hamis messiások és hamis próféták fognak megjelenni. Ők, illetve A hamis próféta (vagyis az Antikrisztus), kinek az iméntiek mintegy előképei, még akár Isten népét is képesek megvezetni és végképp eltéríteni, ha annak tagjai is süketek maradnak Isten Igéjének gondviselő figyelmeztetésére: "Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is" (Máté 24:24, lásd még Márk 13:5-6, Lukács 21:8).
Mindezen megtévesztés személyesen az ördög koholmánya, szellemi értelemben véve minden ilyen vakítás mögött ő és bukott angyalai serege áll. A Thesszalonikabeliekhez írt második 2:11 igeverse azonban már úgy hivatkozik erre a teljes világra kiterjedő ámításra, mint Isten azon az emberekre kitöltött jogos és méltányos ítéletére, akik nem hajlandók hinni az igazságban. (Méltányos, ugyanis Isten felett való jóakarója egyik embernek sincsen - lásd 2Sámuel 22:20, Zsoltárok 16:2 - ezért fontos, hogy az Ő akaratát hagyjuk érvényesülni az életünkben. Isten kétségkívül egy gentleman, azaz senkire sem erőlteti rá magát, az ember szabad akaratát felettébb nagyra tartja és tiszteli. Így ha valaki nyakasan ellenáll az Ő mentő szándékának, akkor egy idő után Ő mondja ezt az embernek: Legyen meg a te akaratod! - a fordító megjegyzése). A fenti episztola igeszakaszának szövegkörnyezete hasonlónak tűnik az előbb említett evangéliumi szakaszokhoz, hiszen egy eljövendő entitásról, személyről beszél, aki különösen megtévesztő és csalárd lesz: "Mert ennek a törvénytiprónak az eljövetele a Sátán munkája a hazugság minden hatalmával, jelével és csodájával (van); és a gonoszság mindenféle csalásával azok számára, akik elvesznek, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. Ezért szolgáltatja ki őket Isten a tévelygés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak, hogy ezáltal mindazok elvegyék ítéletüket, akik nem hittek az igazságnak, hanem a hamisságban gyönyörködtek" (2Thesszalonika 2:9-12, MBT, betoldva).
Ezen igeversek tanúsága szerint, miután az emberek olyan sokáig elutasították az igazságot, Isten átengedi őket a hazugságnak, vagyis lehetővé teszi, hogy elhiggyék azt, ami hamis - ezzel pedig "a tévelygés hatalma" alá kerülnek. Nem arról van tehát szó, hogy Isten végezné a megtévesztést, vagy hogy Ő bárkit is gonosszal gonoszra kísértene, sokkal inkább azt adja meg az igazságot elutasítóknak, amit valójában ők akarnak. (Hasonló koncepcióval találkozunk Ézsaiás próféta Istentől ihletett könyvének 5. fejezetében, mely Istenről mint a jó vinczellérről beszél, aki az Általa ültetett szőlőt kerítéssel, sőt, kőfallal veszi körül annak védelmezésére. Mikor a szőlő azonban a kertész minden hosszas és fáradságos erőfeszítése ellenére sem hajlandó az igazság gyümölcseit teremni, akkor elvonja a kerítést, és lerontja az oltalmazó kőfalat. Nem Isten tehát az, Aki a szőlőszemeket letépi és felemészti, Ő egyszerűen megengedi, hogy azok az ég madarai és mező vadai prédájává váljanak. Éppen azon tisztátlan madaraké és vérszopó vadaké, akiktől a szőlőt saját szerető gondoskodásától vezérelve mindig is védelmezte. Vesd össze Lukács 13:6-9 - a fordító megjegyzése).
Szintén hasonló mintát látunk a Róma 1:18-25-ben, ahol azt látjuk, hogy az emberek olyan sokáig utasítják el Isten igazságát, hogy Isten hosszútűrő kitartása után egyszerűen magára hagyja őket a maga-maguk választotta bűneikben. Ez viszont - tessék vagy sem - de azt sugallja, hogy sajnos igenis van egy pont, ahonnan már nincs visszaút:
"Isten ugyanis haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, azok ellen, akik gonoszságukkal feltartóztatják az igazságot. Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük (MBT)." (Figyeljük meg a "feltartóztatni" szót, mely már önmagában teljesen tudatos ellenállásról, célvezérelt erőfeszítésről tanúskodik.)
"...hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett. Akik azt állították magukról, hogy bölcsek, azok bolonddá lettek, és a halhatatlan Isten dicsőségét felcserélték emberek és madarak, négylábúak és csúszómászók képével (MBT)."
"Ezért Isten is kiszolgáltatta őket a saját gonosz szívük kívánságainak. Hagyta, hogy szexuális bűnökben éljenek, és egymás testével gyalázatos visszaéléseket kövessenek el. Isten igazságát hazugsággal cserélték fel, és a teremtményeket imádták — ahelyett, hogy Istent, a Teremtőt imádták volna! Pedig az imádat egyedül Istent illeti, aki örökké legyen áldott! Ámen (EFO)".
Lényegében a fáraó is ezt a sorsot választotta magának, miután a számosnál is több felszólítás és csapás ellenére sem akarta megengedni, hogy az izraeliták elhagyják Egyiptomot - csak ezek után olvassuk, hogy Isten megkeményítette e király szívét. Itt még azt is látjuk, hogy Isten mindenható Úrként önmaga vállalja fel annak ódiumát, hogy a fáraó sok figyelmeztetés ellenére is nyakas maradt, hiszen nem mondja explicite az Írás, hogy a fáraó tudatosan és ismételten az Isten elleni engedetlen ellenállást választotta, ez csupán a teljes történetből derül ki minden látó ember számára! Nem annak az esete forog tehát fenn, hogy a fáraó engedelmes követője lett volna az Úrnak, ha ez a dörgedelmes Isten önkényesen meg nem keményíti a szívét, csak hogy ezzel jól odacsapjon neki egyet. Nem. Tény, hogy a fáraó újra és újra fellázadt a szívében az Úr ellen, Isten pedig hosszas győzködés után gyakorlatilag csak teret engedett a fáraó döntésének és annak minden örök következményének (lásd 2Mózes 8:15, 32; 9:34; 10:1).
Az evangéliumokban említett megtévesztés a hamis próféták és/vagy messiásokon keresztül megy végbe, akik fellépve épp a csodák és jelek által igyekeznek bizonygatni Istentől való voltuk. (Kimondhatatlan veszély rejlik abban, hogy az utóbbi 70 évben a világon talán legnagyobb mértékben terjszkedő gyülekezet jelekre, csodákra, megtapasztalásokra építi tevékenységét, akik ugyanis ilyenek után ácsingóznak, akik látásban és nem hitben akarnak járni, azok szépen ki lesznek szolgálva a fellépő Antikrisztus által. Annak ténye, hogy ez a gyülekezet valóban az egyik leggyorsabban gyarapodó gyülekezet az utóbbi évtizedekben, már önmagában egy irdatlan zajos vekker-csörgés minden az Ige által hordozott újjászületett hívőnek! - a fordító megjegyzése) A futurista álláspontra helyezkedve, mi itt a Got Questions Szolgálatnál a 2Thesszalonika 2.-ben említett nagy megtévesztést egy jövőbeli, azaz még be nem következett eseménynek tekintjük, amely elválaszthatatlan az Antikrisztus eljövetelétől, melyre pretribulációs álláspontunk szerint csak az egyház elragadtatása után kerül sor (tartalmilag kapcsolódó cikkeinket megtalálod az oldalunkon. Azok, akik készségesen beveszik Jézus Krisztus műanyagból fröccsöntött változatának hazugságait, vagyis mindazok, akik követik a végidők fenevadját, a kárhozat pusztulásába mennek, "...mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő idvességökre" (10. igevers).
Nem tudjuk, hogy a nagy megtévesztés pontosan miben fog állni, azt viszont igen, hogy egy olyan erős tévelygés lesz, ami a teljes világot az Antikrisztus felé fogja fordítani. Isten Igéje nyíltan mondja, hogy az Antikrisztus és a hamis próféta számos jelet fog tenni annak érdekében, hogy hazugságaik halmazát alátámasszák: A hamis próféta "...nagy jeleket tesz, annyira, hogy tüzet is hoz alá az égből a földre, az emberek láttára. És elhiteti a földnek lakosait a jelekkel..." (Jelenések 13:13-14, KAR). Bár ma még nehéz ezt elképzelni, de a nagy nyomorúság időszaka alatti megtévesztés rosszabb lesz, mint a Sátán összes addigi hazugsága együtt. Az is meg van írva, hogy Antikrisztus halálos sebe meggyógyul, "képmásába" életet fog lehelni, és az így beszélni fog, majd parancsokat is ad az Antikrisztus Istenként, azaz Jézus Krisztusként való dicsőítésére (Jelenések 13:12, 15).
Tágabb értelemben mindenki, aki elutasítja Isten igazságát, megtévesztett, egy bizonyos ponton túl pedig Isten egyszerűen ráhagyja, hogy támolyogjon csak azután a hazugság után, amit önként választott magának. Ma is rengeteg olyan hamis tanító van a porondon, akik váltig azt állítják magukról, hogy ők márpedig Isten Igéjét tanítják. És bár legtöbbjük kereszténynek vallja magát, mégsem Isten Igéjére alapozzák tanaik, hanem rendre valamilyen extra-biblikus, azaz Biblián kívüli forrásokra hivatkoznak - "ezt meg ezt kaptam az Úrtól" - harsogják. "Örök-életbevágóan" fontos, hogy minden újjászületett hívő a Biblia tanításával vesse mindig össze az ilyen nagykenetűek személyesen Istentől vett kijelentéseit, álmait és próféciáit, Isten Igéje és Isten Szent Lelke ugyanis soha, de soha nem mondanak ellent egymásnak. Ennek értelmében arra buzdítjuk minden olvasónkat, hogy egy szót, annyi sok, se higgyen a Got Questions Szolgálatunk által közölt állításokból és tartalmakból, amennyiben azok bármilyen formában is ellentmondanak a Szentírás sziklaszilárdságú Szavának, egyben pedig arra, hogy sűrűn és bátran forgassa a Biblia kétélű kardját ennek kiderítésére!
English
Mit ért a Biblia a megtévesztés és a hazugság ereje alatt?
