Kérdés
Mik voltak a misztériumvallások?
Válasz
Az egyes misztériumvallások egy olyan, igen szerteágazó vallási mozgalom részei voltak, mely az első században ütötte fel fejét és az ötödik század végére majdnem teljesen el is tűnt. Ezek a kultuszok a Görögországból, Anatóliából, Egyiptomból, Perzsiából és Szíriából származó pogány istenségek imádata körül forogtak.
A misztériumvallás megnevezés onnan ered, hogy az azt alkotó szigorúan titkos kultuszok mindegyikét bonyolult beavatási rituálék és vallási szertartások jellemezték, melyeket csak azok ismerhettek, akiket hivatalosan felvettek a csoportba. A misztériumvallásokkal kapcsolatos ismereteink éppen ezen titkolózás miatt töredékesek és némileg kriptikusak, azaz nehezen megfejthetők.
A legismertebb misztériumvallások a következők: Démétér és Dionüszosz görög kultusza, Kübéle (Magna Mater, azaz az istenek hatalmas anyja) és Attisz fríg kultusza, Adonisz szír kultusza, Ízisz és Ozirisz egyiptomi kultusza, valamint Mithrász perzsa kultusza, de ide sorolható az eleusziszi misztériumvallás is.
Bár a misztériumvallások kulturális hatásuk valamint az egyes kultuszokat övező mítoszok tekintetében különböztek egymástól, mégis számos közös vonásuk volt. Mindegyikük közös meghatározó eleme a szent rítusok prakitizálása volt, melyeket a misztérium gyűjtőnév alatt foglaltak egységes rendszerbe. Ezeken a titkos rituálékon folyt az adott kultusz által tisztelt isten vagy istennő szektikus imádata. A rituálék résztvevői az elképzelhető legnagyobb szentségtörést azzal követték el, ha a kivülállóknak is elárulták, hogy pontosan mi is történik szertartásaik során.
A misztériumvallások további szembetűnő hasonlóságai közé sorolandó az, hogy az újonnan beavatottakat nem korlátozta a születés szerinti társadalmi rangjuk, hanem elvileg mindenki szabadon, egyéni elhatározásból csatlakozhatott hozzájuk. A beavatási szertartások közé tartozott a (világ nemkívánatos hatásaitól való) megtisztulás, áldozatok bemutatása, és a bemerítkezés - a központban viszont rendre a(z) (ön)megváltás vagy a lélek üdvözítésének különféle metódusai állt. A legtöbb misztériumvallásban volt egy-egy olyan istenség, aki az adott kultusz mítoszai szerint meghalt, de aztán mégis életre kelt, és aki a végidők eseményeinek lefolyására nézve is kiemelt szereppel bírt. A titkos tanok közvetítésére a legtöbb misztériumvallás obskúrus szimbólumokat használt, mégpedig nem kis mértékben.
A misztériumvallások többsége, de közel sem mindegyik, az emberi történelem egy olyan szakaszában terjedtek el, mikor a keresztény egyház (értsd Krisztus teste, azaz a természetfölötti egyház) kialakult és növekedésnek indult. Nem véletlen tehát, hogy ezek a kultuszok számos közös vonást mutattak a kereszténységgel. Sok történész és tudós épp ennek nyomán állítja azt, hogy a kereszténység a misztériumvallásoktól kölcsönzött, de hogy azok legalábbis nem elenyésző hatást gyakoroltak a kereszténységre. Ezzel szemben azonban határozottan kijelenthető, hogy ennek épp az ellenkezője igaz - a misztériumvallások kölcsönöztek a kereszténységtől, hogy a már meglévő mitológiájukba beilleszthessék annak hitbéli alkotóelemeit (lásd az alább említett szinkretikus jelleget). A kereszténység és a misztériumvallások közötti hasonlóságok ezen előbbiektől eltekintve legfeljebb csupán érintőlegesnek, felszínesnek tekinthetők.
A misztériumvallások szinkretikus jellegűek, vagyis azok követői más vallásokból eredő hiedelmeket is különösebb probléma nélkül be tudtak építeni az adott kultusz világnézetébe, vallási világképébe. A különböző eredetű tanok zavaros elegyítése, ezzel pedig a helyes tanok figyelmen kívül hagyása, igen világosan mutat rá a misztériumvallások és a kereszténység között legordítóbb különbségre. A kereszténység csak egyetlen Istenhez vezető utat ismer el (János 14:6), és különösen nagy jelentőséget tulajdonít a helyes tanításnak (1Timótheushoz 1:1-11), így abban nincs helye az egyéb vallásokból származó hiedelmeknek és az ilyenforma összemosásának, keverésnek.
A misztériumvallások hívei a titkos rituálékon való részvétel során első sorban érzelmi élményekre voltak kihegyezve, így nem ritkán találkozunk azzal, hogy a rituálék résztvevői a legváltozatosabb módokon igyekeztek magukat módosult tudatállapotba juttatni. Ezen megváltozott tudatállapotokról úgy tartották, hogy azok voltaképp a valóság egy magasabb szféráját reprezentálják. A keresztények ezzel szemben elkötelezettek Isten Igéje igazságának megismerése, és az abban foglaltak szerinti életvezetés mellett (János 17:17; Efézus 1:13; 2Timótheushoz 2:15; Kolossé 1:5; Jakab 1:18). Továbbá igyekeznek önuralmat gyakorolni, az élvezethajhászást pedig kerülni (2Timótheushoz 1:7).
A misztériumvallások híveit rendre titoktartási és hallgatási fogadalomra kötelezték, nagy hangsúlyt fektetve a bennfentes csoportokban végzett, a köz előtt zárt istentiszteletre. A kereszténységben nincs semmiféle titkos tudás, nincsenek titkos szertartások. Jézus Krisztus követői arra lettek elhívva, hogy evangelizálják embertársaikat, vagyis hogy az egész világba elvigyék az evangélium örömhírét: "És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig..." (Máté 28:18-20, KAR).
Az ember minden történelmi korszakban buzgón kereste a vallási élményeket, a különféle spirituális megtapasztalásokat. Mindeközben Sátán folyvást azon munkálkodott, hogy (az általa alapított hamis vallásokon keresztül) megtévessze az emberiséget (2Korinthus 4:4). A misztériumvallások csupán az egyetlen igaz hit egy-egy adott korszakban megjelenő, ideig-óráig dívó hamisítványai voltak: "Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, a minthogy van sok isten és sok úr; Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, a kitől van a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, a ki által van a mindenség, mi is ő általa" (1Korinthus 8:5-6, KAR).
English
Mik voltak a misztériumvallások?
