Kérdés
Bibliai értelemben mit jelent valakit elámítani, megigézni?
Válasz
A napjainkban talán gyakrabban használt "megbabonázott" szó archaikusabb változata a megigézés, az elámítani szavunk pedig más árnyalattal, de mégis hasonló jelentéssel bír. A megigézés jelentése a következő: "az adott személy mintha varázslat hatása alatt állna". Az elámítás pedig azt a hatást jelöli, amit egy személy vagy egy élmény fejt ki egy adott emberre. Mondhatjuk például, hogy "megigézte, vagy elámította a lány szépsége", ami azt jelenti, hogy egy csinos lány elcsavarta egy fiatalember fejét. A Biblia azonban a megigézés és elámítás egyéb, szellemileg lényegesen veszélyesebb formáira hívja fel a figyelmünk.
Az Újszövetségben két különböző idevágó görög kifejezés szerepel, amelyet egyfelől az "elámítani"-, más felől pedig a "megigézni" szavakkal adnak vissza a releváns magyar fordítások. Az első szó pontos definíciója így hangzik: "meghökkent, megdöbbent, vagy ámulatba ejt". A Károli fordítás maga is az "elámítani" igét foganatosítja, mikor az Apostolok Cselekedetei 8:9-11 igerészben azt a hatást írja le, amit egy Simon nevű varázsló Samária népére gyakorolt. Az emberek ugyanis el voltak ámulva a varázsigéitől, látszólagos természetfeletti képességei miatt pedig nagy hitelt kölcsönöztek szavainak. Simon Mágus nem egyéb, mint okkult praktikái és képességei által ámította el a samáriaiakat.
A másik rokon görög szó, amelyet a "megigézni" szavunkkal adnak vissza, azt jelenti, "gonosz befolyás alá vonni valakit", vagy "ráolvasás által tévelygésbe vinni". Pál apostol tudatosan használja ezt a szót a Galátziabeliekhez írt levél 3:1 igeversben, mely így hangzik: "Óh balgatag Galátziabeliek, kicsoda ígézett meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak, kiknek szemei előtt a Jézus Krisztus úgy íratott le, mintha ti köztetek feszíttetett volna meg". Pál megpróbálta a (vallásos) tévtanok hamis ösvényéről visszatéríteni a galatai keresztényeket, hiszen azok már abban kezdtek hinni, hogy az Isten általi megigazítás (értsd igazzá tevés) emberi cselekedetek függvénye. Az apostolnak az volt a benyomása, hogy hittestvérei úgy viselkednek, mintha valaki megigézte, azaz megbabonázta volna őket. Máshogy nem tudta megmagyarázni, hogy azok, akiknek olyan plasztikusan lett bemutatva Krisztus értük való szenvedésének szellemi oka, a kegyelem igaz evangéliuma, hogyan tévelyedhettek el olyan gyorsan a tettek általi üdvözülés hamis tanához. Valósággal érthetetlen volt számára az eset - mintha csak okkult, démoni erők működtek volna a háttérben (a fordító megjegyzése).
A megigézés jelenségének bibliai előfordulásai gyakran közvetlenül kapcsolódnak a boszorkánysághoz, amelyet Isten szigorúan tilt (3Mózes 20:6; 1Sámuel 15:23; 2Királyok 23:24). Isten megvet mindent, aminek köze van a boszorkánysághoz és a varázsláshoz, ugyanis az ilyen praktikák a bukott ember alantas akaratát emelik trónra az Ő tökéletes és szent akaratával szemben. Amikor hagyjuk magunkat megigézni a világ szeretete (1János 2:15-16)-, igézők és jövendőmondók (5Mózes 18:14; Jelenések 9:21) vagy hamis tanítók csalárdságai (1Timótheushoz 1:3-6) által, akkor az egy igaz Isten szeretetét valami gagyi kópiára, olcsó hamisítványra cseréljük le (Jeremiás 2:13).
Isten arra teremtett minket, hogy az Ő Szent Lelkének élő templomai legyünk (1Korinthus 6:19-20). Mi tehát arra vagyunk hivatottak, hogy Vele töltekezzünk be, hogy engedjük, hogy Ő töltsön be minket (Galata 5:19), továbbá hogy utunkon Vele járjunk (Mikeás 6:8), és csak Őt imádjuk (Máté 4:10). Ha bármi más vezérel minket, vagy valami babona hatása alá adjuk át magunk, az egyenesen szembemegy eredeti rendeltetésünkkel. Az egyetlen "elámulás", amiben részünk lehet, abban csúcsosodik ki, hogy ámulunk és bámulunk az Úr szellemi szépségét látván, Mindenható Istenünk fenséges valóján (Ézsaiás 6:1-5).
English
Bibliai értelemben mit jelent valakit elámítani, megigézni?
