Kérdés
Mi a különbség a judaizmus és az iszlám között?
Válasz
A kereszténység, a judaizmus, és az iszlám is az ún. ábrahámi vallások közé sorolandók, mivel mindhárom monoteista vallás pátriárkának, azaz ősatyának tartja Ábrahámot. Ezt a három vallást pluralista társadalmunkban némileg hasonlónak tekintik, ezért időnként egy lapon említik, a felületes ateista (helyesebben nihilista) szemlélő számára ugyanis csupán részleteikben térnek el egymástól. A judaizmus és az iszlám valóban mutat jól kidomborítható, egymáshoz igen hasonló vonásokat, ugyanakkor jelentős különbségek is vannak köztük.
A judaizmus és az iszlám közötti első lényegi különbség a hitük alapjában keresendő. Bár mindkét vallás képviselői egy, azaz egy mindenható, omniprezens Istenben hisznek, ezen hitbéli meggyőződésük azonban mégis merőben más szellemi fundamentumon nyugszik: a judaizmus Izráel népének Mózes által adott isteni kinyilatkoztatáson alapszik, míg az iszlám vallás annak legfontosabb prófétájának, Mohamednek adott kinyilatkoztatáson. Ez a különbségtétel már csupán azért is jelentős, mert általa felsejlik a zsidók és a muszlimok közötti történelmi konfliktusok hosszú, vérvörös fonala. Mohamed például arra számított, hogy számos vallási gyakorlatuk hasonló volta miatt - így például bizonyos étkezési törvények betartása miatt - a zsidóság el fogja fogadni az általa kapott és mediált kijelentést, így pedig igencsak csalódott lett, amikor ez nem így történt.
A judaizmus és az iszlám közötti második lényegi különbség Mohamed prófétai voltának elfogadásában ill. elvetésében található. Az iszlám a próféták Ádámtól induló-, Ábrahámot (Ibrahim), Lótot (Lut), Mózest (Musa) és Jézust (Isa) is magában foglaló hosszú sorában Mohamedet tekinti az utolsó, Istentől küldött prófétának. A judaizmus azonban vehemensen tagadja, hogy Mohamed Istentől való próféta lenne. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a judaizmus a prófétákon túl egyéb vallási szereplőket is felmagasztal így például egyéb pátriárkákat (1Mózes 12:1-9), királyokat (1Sámuel 16:1-13), és bírákat (Bírák 4:4-10).
A judaizmus és az iszlám közötti további jelentős különbség abban áll, hogy mit tekintenek szent írásnak, Istentől származó, emberek által közvetített írásos kijelentésnek. A judaizmus központi szövege a Tanakh, vagyis a keresztények által ószövetségi Igeként ismert Szentírás, mely első sorban Isten és a zsidó nép kibonatkozó, majd etablálódott kapcsolatáról számol be. Az iszlám központi szövege a Korán, amely a muszlimok szerint nem más, mint a Mózes által kapott törvények kiterjesztése, egyben pedig Isten az emberiségnek adott végső (azaz legutolsó, ennélfogva pedig a legaktuálisabb) kinyilatkoztatása. Mindkét szövegben megtaláljuk egy-egy valósan bekövetkezett ókori esemény leírását, azok részleteiben azonban mégis jelentős diszkrepanciák vannak. A judaizmus például Izsákot tekinti az ígéret gyermekének, az iszlám azonban Izmaelt helyezi előtérbe. Az egyes könyvek keletkezését tekintve is lényeges különbségek vannak. Míg a Tanakh-ot különböző emberi szerzők írták hosszú időn keresztül, elsősorban héber nyelven, addig a Korán teljes szövege szóban jelentetett ki az írástudatlan Mohamednek, és csak később került leírásra arab nyelven.
Bár a judaizmus és az iszlám képviselői azt illetően (meg)egyeznek egymással, hogy Jézus Krisztust nem tekintik Istennek, azt illetően viszont már nem, hogy ki is Ő pontosan. A muszlimok fontos prófétának tekintik Jézust, és tiszteletet tanúsítanak iránta. A judaizmusban ezzel szemben számos, egymásnak is ellentmondó nézet van Jézus kilétét illetően, így a keresztények hamis bálványától, a rabbin keresztül, a prófétával bezárólag sok mindennek tekintik.
A judaizmus és az iszlám között az istentiszteleti helyek, valamint a vallási rituálék tekintetében is vannak különbségek. A zsidók zsinagógákban imádkoznak, a muszlimok pedig mecsetekben gyűlnek össze. A muszlimoknak meghatározott imaidőpontjaik és rituáléik / ünnepeik vannak (mint például a ramadán), melyekhez a zsidók nyilván nem tartják maguk. Ugyanakkor ez a hozzáállás vica versa érvényesül, hiszen a zsidók például a Jom Kipurt ülik meg, a muszlimok viszont nem.
Az említetteken túl etikai nézetkülönbségek is fennállnak a két vallás képviselői között, de arról is máshogy vélekednek, hogy az üdvösség hogyan érhető el. A zsidóság etikai alapját a Tóra tanítása képezi, amely a Tízparancsolat mellett számos más rendeletet, előírást tartalmaz. A muszlimok etikai alapjukként az iszlám öt pillérére hivatkoznak. Mindkét vallás (nem mellesleg az összes vallással egyetemben - lásd az üdvözítő hit és a vallás alapvető és kibékíthetetlen ellentét) azt tanítja, hogy az üdvösség emberi törekvések és tettek mentén kiérdemelhető, elérhető, de egymástól mégis némileg eltérő módon. Az iszlám azt tanítja, hogy az üdvösség Allah akaratának való engedelmességen keresztül jön el, melyhez azért valamiképp az ő kegyelme is szükséges, de nem elengedhetetlen. A túlvilági életet a paradicsom (Dzsannah) és a pokol (Dzsahannam) fogalmai mentén írják le. A judaizmus az üdvösséget Isten a zsidó nemzettel kötött megtartó szövetségei keretein belül tartja elérhetőnek. A túlvilági életre nem helyeznek különösebb hangsúlyt, ugyanakkor felfogásuk szerint is létezik az ún. Olam Ha-Ba ("az eljövendő világ"), ahol az igazak jutalmat kapnak.
Mindezek tükrében mit mondhatunk, hogyan álljon a keresztény hívő a judaizmushoz és az iszlámhoz? Mindkét csoport esetében arra kell törekednünk, hogy a Szentírás kijelentései alapján bemutassuk, hogy Jézus Krisztus az Ószövetség által megjövendölt Messiás. Mindkét csoportnak meg kell tudnia, hogy az evangélium üzenetének elfogadása által egyedül hit által, kegyelemből tehetnek személyes kapcsolatra szert Istennel.
English
Mi a különbség a judaizmus és az iszlám között?
