Kérdés
Ha keresztény leszek, a családom biztos kitagad majd, és még üldözni is fognak. Így is kövessem Jézust?
Válasz
A kereszténnyé válni azt jelenti, hogy hit által Jézus követőjévé leszünk (János 10:26-30). Tömegek özönlöttek Jézushoz, a legtöbben viszont mégsem voltak igazi követői. A legtöbben közülük csupán ki akartak gyógyulni testi vagy szellemi nyavalyáikból, látni akarták, ahogy Jézus démonokat űz ki, vagy egyszerűen csak jól akartak lakni az általa csodás módon megszaporított kenyérrel, azaz Jézus Krisztus hatalmát csak evilági életükben akarták befogadni, csak erre a létsíkra korlátozták azt. Az Úr Jézus viszont nem árult zsákbamacskát, így világosan figyelmeztetett mindenkit arra, hogy az Ő követésének nem csupán örök és múlhatatlan jutalma, de ideiglenes ára is van.
Így olvassuk az Igét: "Ekkor magához hívta a tömeget a tanítványaival együtt, és így szólt: "Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszíti azt, de aki elveszíti az életét értem és az evangéliumért, az megmenti azt. Mit ér az embernek, ha megnyeri az egész világot, de elveszti a lelkét? Vagy mit adhat az ember a lelkéért cserébe? Ha valaki szégyenkezik miattam és az én beszédeim miatt ebben a parázna és bűnös nemzedékben, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal" (Márk 8:34-38).
Mielőtt tehát az Úr Jézus követésére adnád fejed, tekints magadba, és tedd fel magadnak a kérdést, hogy inkább még testi vágyaidat követnéd, vagy magad megtagadva kész vagy Jézus után szegődni? A földi életed vagy az örök életet tartod nagyobbra és előbbrevalóbbnak? E világ javait vagy a lelked üdvösségét tartod nagyobb becsben? Attól tartasz, hogy megszégyenülsz Jézus neve miatt, vagy inkább attól, hogy esetleg Őneki kell szégyenkezni majd miattad?
Azt kell tehát kitartóan hajtanod, amit kincsnek tartasz. Azért mész dolgozni és azért izzadsz minden nap, mert tudod, hogy a hónap végi fizetés többet ér, mint a tévé előtt otthoni heverészés átmeneti öröme. Ha az Úr Jézus hív, követni fogod, mert tudod, hogy az örök élet elnyerése messze megéri földi életed elvesztését.
Ha valóban követni akarod Jézust, akkor felméred annak a költségvonzatát is (Lukács 14:25-33):
- Jézus követése az életedbe kerül. Jézus azt mondta, hogy meg kell tagadnod magad, és minden nap fel kell vedd a kereszted. Aki ezt nem akarja, vagyis nem hajlandó minden egyes nap szembenézni gyarló, bűnös természetével, és nem áll készen arra, hogy minden nap felvegye bűneivel a harcot, az nem válhat Krisztus tanítványává (Lukács 14:27).
- Jézus Krisztus követése sok esetben a család és a barátok elvesztésébe kerülhet. Jézus azt mondta, hogy az Ő világba való eljövetele gyakran megosztottságot okoz követői és családjuk-, követői és azok barátai-, követői és maga a világ között. Aki nem gyűlöli meg saját életét, vagyis nem tanulja meg kevesebbre tartani önmagát és a családját, mint az Úr követését, az nem méltó Krisztushoz (Máté 10:32-39).
- Jézus követése javaid elvesztésébe kerülhet. Az evangélium beszámol azon gazdag ifjú esetéről, aki büszke szívvel azt gondolta magáról, hogy eléggé jó ember ahhoz, hogy (a maga érdemén) a mennybe jusson. "Jézus így szólt hozzá: "Ha teljes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; és gyere, kövess engem" (Máté 19:21). Mivel azonban a gazdag ifjú jobban szerette a gazdagságát, ott és akkor szomorú lett Jézus szavaira.
- Jézus követése azt is maga után vonhatja, hogy üldöztetéssel kell szembenéznünk. A keresztény híveknek számolniuk kell a szenvedéssel, hiszen az a "fájdalmak férfiá"-hoz való tartozás természetes velejárója (lásd Ézsaiás 53:3; János 15:18-21). Jézus okkal nevezte "boldog"-nak az üldözötteket, mondván: "Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben..." (lásd Máté 5:10-12).
Isten népe mindig is ki volt téve az üldöztetésnek, legyen szó akár szellemi-, akár fizikai üldöztetésről. A mindenkori prófétákat szolgálatuk legnagyobb részében gyalázták, ütötték és verték, végül pedig rendre meg is ölték (Zsidókhoz írt levél 11:37). A történelmi feljegyzések szerint Jézus tíz közvetlen tanítványát végezték ki Krisztus evangéliumának hirdetéséért. A hagyomány beszéde szerint Péter apostol ragaszkodott ahhoz, hogy fejjel lefelé feszítsék keresztre, mert méltatlannak tartotta magát arra, hogy ugyanúgy haljon meg, mint Ura. A Szent Lélek ma is így szól rajta keresztül hozzánk: "Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, a mit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt" (1Péter 4:14). Pál apostolt számtalanszor bebörtönözték, megverték, hajótörést szenvedett, és megkövezték Krisztus hirdetéséért, a szenvedéseit azonban még említésre méltónak sem tartotta ahhoz a jutalomhoz képest, melyről meg volt győződve, hogy a paradicsomban vár rá (Róma 8:18).
Jézus Krisztus követése (a világ ezen táján) persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy el fogod veszíteni minden tulajdonod, családod, barátaid, és az evilági életed. A kérdés mégis az, hogy hajlandó lennél-e mindezt feladni, csak hogy kitartóan követhesd Urad?
Bár a tanítványság ára magasnak tűnhet, az üldözés földi és mennyei jutalommal jár. Az üldöztetés közepette az Úr még inkább állandó jelenlétéről biztosítja híveit (Máté 28:20; Zsidókhoz 13:5). Isten pontosan ismeri tűréshatárunkat, és így nem hagy minket erőnk felett kísérteni, kegyelmében pedig olyan terhet sem tesz ránk, amit az Ő segítségével ne tudnánk elhordozni (1Korinthus 10:13; 2Korinthus 12:9). Az evangéliumért és a Krisztusért szenvedők a mennyben múlhatatlan jutalomban részesülnek (Máté 5:10-12). Isten a keresztény hívők üldöztetését jóra fordítja, hiszen ez által is nagyban képes jellemüket formálni, a (még) hitetlen embereknek óriási, hitplántáló bizonyságot tenni, nem utolsó sorban pedig Önmagát megdicsőíteni (Róma 8:28-29). A jutalom - legyen szó akár földi, akár mennyei jutalomról - messze felülmúlja az Úr Jézus követésének költségeit!
Az Úr Jézus azért szenvedett és tette le önszántából az életét a kereszten, hogy elvegye és Ő hordozza el a minden valaha élt ember bűneiért járó jogos büntetést (1János 2:2) - az, hogy az ingyen-kegyelem ezen felmérhetetlen ajándékát csak az emberiség egy töredéke ragadja meg szabad akaratból, már egy teljesen más kérdés. A bűnbocsánat és az örök élet egyetlen útja az Úr Jézusba vetett hit (Efézus 2:8-9). Bár az üldöztetés elviselése nem ad hozzá semmilyen üdvözítő érdemet Krisztus tökéletes megváltó munkásságához, az igazán újjászületett hívő a szenvedésen keresztül is hűségesen követi Jézust.
Meg van ugyanis írva: "Mert arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek: A ki bűnt nem cselekedett, sem a szájában álnokság nem találtatott: A ki szidalmaztatván, viszont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetőzött; hanem hagyta az igazságosan ítélőre: A ki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel gyógyultatok meg. Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához" (1Péter 2:21-25).
English
Ha keresztény leszek, a családom biztos kitagad majd, és még üldözni is fognak. Így is kövessem Jézust?
