Kérdés
Mi a vadzsrajána buddhizmus?
Válasz
A vadzsrajána buddhizmust sokan a buddhizmus teljesen különálló ágának tekintik, holott talán jobban megragadható a mahájána buddhizmus egy olyan irányzataként, mely nagy hangsúlyt fektet bizonyos tantrák, vagyis hagyományos spirituális technikák használatára a megvilágosodás minél gyorsabb elérése érdekében. A vadzsrajána hívei szerint a buddhizmus végső célja a leghatékonyabban e gyakorlatok segítségével érhető el. Ugyanakkor ezen technikák némelyikét túlságosan haladó jellegűnek, sőt, kifejezetten veszélyesnek tartják a beavatatlanok számára. Ezért van az, hogy a vadzsrajána erősen hajlik a titkolózására, mely által megértése csak még nehezebbé válik a kívülállók számára.
A Himalája egyes országaiban, így például Tibetben, Nepálban és Mongóliában való népszerűsége miatt a vadzsrajána iskolát néha "tibeti buddhizmusnak" is nevezik. Mint azonban gyakorlatilag minden keleti vallás esetében, a hit és a vallásgyakorlat ebben is igen széles skálán mozog, így az ilyen általánosító megnevezések csak fenntartásokkal alkalmazhatók.
A vadzsrajánát általában "gyémánt jármű", "gyémánt hordozó", vagy a "villám jármű" szavakkal adják vissza. A vadzsra kifejezés "villámot" jelent, ami az egyik hindu fő istenség, Indra elsődleges fegyvere. Ez az elpusztíthatatlan fegyver bármin képes áthatolni - a vadzsra kifejezés ezért időnként épp azt az anyagot, esszenciát jelöli, amelyből a villám áll. Mivel a szó egyfajta "törhetetlen" anyagra utal, azt gyakran "gyémánt"-nak fordítják angolra. A vadzsrajána buddhizmus hiedelmeinek kontextusában a kifejezés viszont első sorban azt sugallja, hogy a vadzsra közvetlenül és hatékonyan tör át bármin a buddhizmus céljáig, ami maga a teljes megvilágosodás, vagyis a buddhaság állapotának elérése.
A mahájána buddhizmus más iskoláihoz hasonlóan a vadzsrajána is erősen támaszkodik az upaya koncepciójára. Ez röviden a "bármi, ami működik" haszonelvű filozófiáját takarja. Az upaya szerint minden olyan gondolat/gyakorlat/technika, ami egy személyt nagyobb megvilágosodásra vezet, jónak minősítendő. A vadzsrajána azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a megvilágosodás elérésének leghatékonyabb eszközei bizonyos spirituális gyakorlatokban, vagyis az úgynevezett tantrákban található meg. A vadzsrajána buddhizmus szerint a tantrák elég hatékonyak ahhoz, hogy az ember egyetlen élet alatt és ne számtalan reinkarnáción keresztül érje el a Buddha-megvilágosodást.
A szanszkrit tantra kifejezés valójában "szövést" vagy "szövőszéket" jelent, ezzel pedig a bölcsesség, a hagyomány, a tanítás és a gyakorlat összekapcsolódására utal, ami által egy teljesebb képet kapunk az igazságról. A nyugati emberek a tantra kifejezést gyakran a szexualitással hozzák összefüggésbe, ami nem teljesen téves megközelítés. Történelmi tekintetben a tantrizmus magában foglalta a rituális szexet, sőt, a testnedvek spirituális célokra való használatát is. A legtöbb tantrának azonban semmi köze nincs a szexualitáshoz, a kifejezés egyszerűen bizonyos spirituális technikákat jelöl. Ezek magukban foglalhatnak énekeket, szimbólumok használatát, rituálékat, meditációs technikákat, vagy tulajdonképpen a spirituális gyakorlatok bármely egyéb formáit.
A vadzsrajána buddhizmushoz kapcsolódó egyik fő technika az egyetlen, személyes létezőként fellépő istenségre összpontosító ima és meditáció alkalmazása. A buddhizmus ezen iskolája a mahájána más ágazatainál nagyobb hangsúlyt fektet a rituálékra, a kidolgozott viselkedésminták követésére, a repetitív, mantrikus beszédre és így tovább.
A vadzsrajána buddhisták azt állítják, hogy az ő buddhizmusról alkotott felfogásuk azonos a Gautama Buddha által propagált buddhizmussal, egyidejűleg viszont azt is sugallják, hogy Buddha úgy érezte, az emberiség még nem áll készen erre a tudásra. Egyes tantrikus gyakorlatok a vadzsrajána szerint túl rizikósak ahhoz, hogy egy laikus azokban forgolódjon: azok vagy visszaélésekre adnak lehetőséget, vagy könnyen félreérthetők, vagy egyszerűen csak veszélyesek - állítják. Állítólag ez az oka annak, hogy bár Gautama Buddha maga is gyakorolta ezeket a technikákat, mégsem tanította őket másoknak. Ennek eredményeként a vadzsrajána némileg úgy működik, mint egy misztériumvallás: csak a megfelelően beavatottsági fokot elért, a titoktartásra felesküdött tagok ismerhetik meg a mélyebb titkokat. Mondani sem kell, hogy a nyitottság hiánya rendkívül megnehezíti a vadzsrajána megismerését a kívülállók számára.
A nyugati világ egyes kulturális klisék szintjén jeleníti meg a vadzsrajána buddhizmus néhány aspektusát. A vadzsrajána a spirituális titkok őrzésébe vetett hite részeként gyakran használ homályos nyelvezetet vagy nehezen kibontható szimbólumokat. Ez némileg rokon a kóan fogalmával, melyet általában a zen buddhizmushoz kapcsolják. Sok olyan sztereotip szimbólum, kifejezés és gesztus, amelyeket a nyugatiak a New Age-dzsel vagy a keleti spiritualitással társítanak, valójában a vadzsrajána buddhizmusból származnak.
Bár a vadzsrajána buddhizmus maga is vallja a mahájána hitbéli meggyőződéseinek többségét, és a mahájána iskolákból fejlődött ki, egyes vallástudósok a buddhizmus egy teljesen különálló iskolájának tekintik. Ebben a tekintetben a vadzsrajána buddhizmus a buddhista gondolatiság (akkori) három nagy iskolája közül követői számát tekintve a legkisebb lenne: a sorrend tehát a mahajána, a théraváda, és a vadzsrajána.
English
Mi a vadzsrajána buddhizmus?
