Kérdés
Mi a Tiszta Föld buddhizmus / amidizmus?
Válasz
A Tiszta Föld buddhizmus a mahájána iskola egy konkrét megközelítése, amely Kelet-Kínában és Koreában népszerű, míg a shin buddhizmus, vagyis a Tiszta Föld buddhizmusból kifejlődött ágazat, különösen Japánban elterjedt. Ugyanakkor máris érdemes megemlíteni, hogy a "konkrét" szó használata a legtöbb keleti vallás esetében csak egy relatív fogalom, a Tiszta Föld buddhizmus tág ernyője alatt ugyanis számos irányzat elfér. A Tiszta Föld buddhizmus egyetlen isteni alak, egy bizonyos Amitābhába vetett hiten alapul, emellett pedig a "megváltás" egy olyan változatára összpontosít, mely az ember önmegváltása képtelenségének beismeréséből indul ki. Ebben az értelemben a Tiszta Föld buddhizmus felületesen hasonlít a keresztény evangélium néhány aspektusára - fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az elemek fokozatosan kerültek betoldásra a tizenkettedik század folyamán.
Nagy vonalakban azt lehet mondani, hogy a buddhizmus két főbb iskolára osztható: a mahajánára és théravádára (kapcsolódó cikkeink megtalálhatók az oldalunkon). Ezek közül inkább a mahajána tartalmaz olyan elemeket, melyek a nyugati ember szemében tipikusan vallásosabbnak tűnnek, amit a nyugati felfogás a vallással/vallásossággal azonosít. Ezek közé tartozik annak a hite, hogy bizonyos buddhák - a mahajána tanítása szerint ugyanis a történelem századai során már számos ilyen megvilágosodott mester létezett - maga a legfelsőbb lét végső spirituális kivetülései, amelyet szintén Buddhának neveznek. Ezen hitével a mahajána buddhizmus egyszerre "imádja" Buddhát, miközben egy olyan világképet tart fent, amely mentes a legtöbb vallás által definiált szó szerinti istenségtől. A Tiszta Föld buddhizmus mind a vallásos imádat-, mind pedig az istenség koncepcióját lényegesen közvetlenebb módon közelíti meg, mint a buddhizmus egyéb iskolái.
A Tiszta Föld buddhizmus amidizmus néven is ismert, mivel egyetlen spirituális vezetőre, egy bizonyos Amitābha (végtelen fény) nevű égi buddhára helyezi fókuszát. A Tiszta Föld buddhizmus követőinek hite szerint Amitābha a bodhicittát példázza, vagyis legfőbb vágya az, hogy az összes érző lényt eljuttassa a megvilágosodásra. Ennek folyamatában Amitābha azonban felismerte, hogy a legtöbb embernek sem a lelki ereje, sem pedig az intellektuális képessége nincs meg ahhoz, hogy önerejéből elérje a nirvánát. A bodhisattva személyes útján, vagyis a megvilágosodásba való belenövés részeként Amitābha elhatározta, hogy buddhaságát arra használja fel, hogy létrehozzon egy olyan spirituális birodalmat, melyben az emberek számára könnyebb lesz elérni a megvilágosodást. Ebből alakult ki aztán a "Tiszta Föld" buddhizmus, melynek tanai szerint mindazok, akik Amitābha nevét hívják, eljutnak a buddhista üdvösségre.
A Tiszta Föld buddhizmus azonban mégis felhívja a figyelmet arra, hogy az embernek több dolgot is tennie kell ahhoz, hogy elérje a nirvánát: hinnie és bíznia kell az Amitābha általi "szabadulásban", egy bizonyos mantra szerint kell recitálnia a nevét, szívből kell vágynia arra, hogy Amitābha Tiszta Földjén szülessen újra, és reménykednie kell az összes érző lény egyetemes megvilágosodásában. Maga a Tiszta Földre való reinkarnálódás általi megváltás viszont elsősorban Amitābha buddha nevének recitálásával érhető el.
Az, hogy Amitābha hol, mikor, vagy hogy egyáltalán valóban élt-e valaha, nem tisztázott. Úgy tűnik azonban, hogy tanításai a Kr. u. első és második század körül kezdtek valamiféle alakot ölteni. Idővel aztán egyre inkább elterjedt a Tiszta Föld filozófiája, mely szerint az újraszülető emberek könnyebben elérhetik a nirvánát. Mindemellett azonban csak az 1100-as években alakult ki a Tiszta Föld buddhizmusban az az elképzelés, mely szerint Amitābha nevének szimpla recitálása is képes az embert a paradicsomba eljuttatni. Ez a változtatás egy csapásra fölöslegessé tette a többi mantrát, éneket, és bonyolult rituálét.
A Tiszta Föld buddhizmus shin irányzata egy lépéssel azonban még tovább ment, amikor követői azt kezdték hirdetni, hogy az Amitābhába vetett hit, nem pedig neve mantrázása, szintén képes "megmenteni" az embereket. A shin buddhizmus különösen Japánban népszerű, és a spiritualitás passzívabb, "receptív" típusát helyezi előtérbe. Ez a megközelítés állítólag egy buddhista szerzetestől ered, aki előzetesen kiábrándult a szerzetesi életmódból, és inkább a Tiszta Föld buddhizmus koncepcióit kezdte a mindennapi életbe átültetni. A buddhizmus ezen típusa azt sugallja, hogy az embereknek inkább a megvilágosodás "befogadására" kell törekedniük, mintsem személyes erőfeszítések mentén "elérni" azt.
Keresztény vallástudósok időnként tréfásan azt mondják, hogy ahhoz, hogy valakiből jó buddhista legyen, keleti filozófiából kell diplomát szereznie - utalva ezzel arra, hogy a buddhizmus mélységi megértése annak sokszor paradoxikus természete miatt egy igen emberpróbáló vállalkozás. A modern kori Tiszta Föld buddhizmus bizonyos fokig egy arra irányuló, célzott kísérlet, hogy ezt a problémát megszüntesse. Bár a buddhista filozófiát továbbra sem vetik el, ahelyett viszont, hogy a meditáció, a helyes cselekedetek és a helyes gondolkodás fontosságát hangsúlyoznák - viselve ezek minden szellemi ódiumát - a hitgyakorló feladata mindössze annyira korlátozódik, hogy Amitābhába vesse hitét, aki így majd vélhetően segít neki elérni az elérhetetlent. A Tiszta Föld buddhizmust és különösen a shin buddhizmust pontosan ezen szimplicitása teszi olyan népszerűvé a megvilágosodást keresők körében, akik közül a legtöbben semmiféle késztetést nem éreznek arra, hogy maguk is szerzetesekké váljanak, esetleg úgy gondolják, hogy nincs meg bennük a mélyebb spirituális tanulmányokhoz szükséges kitartás és kifinomultság.
English
Mi a Tiszta Föld buddhizmus / amidizmus?
