Kérdés
Mi a tibeti buddhizmus?
Válasz
A tibeti buddhizmus voltaképp a vadzsrajána buddhizmus egy másik neve. Mielőtt a tibeti buddhizmus sajátosságaival foglalkoznánk, szükséges, hogy a buddhizmus általános jellemzőit vegyük górcső alá.
A buddhizmus egy olyan életfilozófia, mely Sziddhárta Gautama tanításain alapszik, vagyis egy olyan herceg gondolatain, aki fényűző életbe született bele (a Buddha életéről szóló cikkünk megtalálható az oldalunkon), akinek kora és környezete erős hindu befolyás alatt állt. Története szerint (melynek validitását nehéz ellenőrizni, ugyanis a legelső feljegyzések mintegy 400 évvel a halála után keletkeztek) Gautamát szülei minden rossztól, minden szenvedéstől igyekeztek megóvni - már majdnem obszesszív módon. Ahogy azonban felcseperedett, végül csak szembesült a realitással, mikor egy ízben a palotából kiszökve szegény, nyomorgó és szenvedő emberekkel találkozott. Csak eztán kezdte el annak a módját keresni, hogy az ember hogyan szabadulhatna meg az emberi léttel velejáró bénító szenvedéstől. Ezen törekvései során azonban nem isteni kinyilatkoztatást keresett, hanem egy idő után azt állította, hogy ő maga fedezte fel ennek a módját. Így lett belőle egy buddha, vagyis egy megvilágosodott tanító (a buddhizmus követői őt tartják a legnagyobb ilyen tanítónak, ezért nevezik őt a nagybetűs Buddhának - a fordító megjegyzése). Gautama soha nem állította magáról, hogy ő volna isten, később néhány követője viszont annak kezdte tekinteni és hirdetni. Ez azért is némileg paradoxikus, mert az istenség képzete, egy személyes isten léte szinte semmilyen szerephez nem jut a buddhista tanokban - a buddhisták éppúgy lehetnek ateisták, mint egyes istenségek elkötelezettjei.
Buddhához kötik az ún. Négy Nemes Igazság feltárását, melyeket belsővé téve az ember állítólag megszabadulhat minden szenvedéstől. Bár a végső cél a nirvána elérése, amelyet csak az ember minden személyes vonatkozásának kioltása, megszüntetése által lehet elérni, a buddhista tanok szerint az ember már ebben az életben is szert tehet a lelki békére és a belső nyugalomra. A buddhizmusnak (zen) éppen ezen utóbbi aspektusa az, ami gyakran a legvonzóbb a nyugati ember számára.
A Négy Nemes Igazság nagyon rövid összefoglalása így hangzik:
1. Az élet teljesen át van itatva fájdalommal.
2. A szenvedés a vágyból ered.
3. A szabadulás a világtól való elszakadás és a vágyról való lemondás által érhető el.
4. A Nyolcrétű Ösvény követése a kulcs (Ezen negyedik igazságnak nyolc lépcsőfoka van):
- A Négy Nemes Igazság elfogadása
- Teljes elkötelezettség az ösvény követéséhez szükséges önfegyelem mellett
- Jótékony és alázatos beszéd
- Jótékony magatartás
- Jótékony életmód (nem járhat emberek vagy állatok megölésével)
- Önfegyelem
- Öntudatosság fenntartása a test és az elme állapotát illetően
- Mély meditáció egyetlen tárgyra összpontosítva, amíg végül maga a gondolat megszűnik, és a teljes tisztaság állapotát elérjük, melyben már sem fájdalom, sem öröm nincs. A vágy megszűnik. A teljes megvilágosodás így megvalósul.
A buddhizmus minden eszköze csupán olyan technikának vagy módszernek tekinthető, ami segít az embernek elérni ezt a kívánt állapotot. A buddhizmusból hiányzik a bűn koncepciója, így Megváltóra sincs szüksége. A buddhizmus tanítása szerint az ember egyszerűen tudás híján van, ezért annak az ismeretére kell megvilágosodjon, hogy mi teszi lehetővé számára, hogy megszabaduljon a fájdalom és szenvedés világából. Ezt csak egy életen át tartó fegyelemmel lehet elérni. A reinkarnáció része a buddhista tanításnak, azonban valójában nem is személyes reinkarnációról van szó. A személy, pontosabban a személyiség elvész, de az anyag, amiből a személy áll, új formában visszatér. A buddhista számára a béke állapota, a végső nyugvópont abban áll, hogy személyiségét teljesen elveszíti, és eggyé válik a mindenséggel.
A mahajána buddhizmus a buddhizmus legtöbb követőt vonzó ága, mikor tehát a buddhizmusra hivatkoznak, akkor általában erre szoktak gondolni.
A vadzsrajána buddhizmus a mahajána buddhizmus egyik továbbfejlesztésének is tekinthető. A vadzsrajána buddhizmus első sorban a himalájai országokban, így Tibetben, Nepálban és Mongóliában népszerű, ezért nem ritka, hogy a tibeti buddhizmus névvel illetik. Mivel földrajzilag elszigetelt helyeken alakult ki, ezért az sem meglepő, hogy sajátos hiedelmek és vallás gyakorlati elemek fejlődtek ki benne. A buddhizmus ezen iskolája szinkretista jellegű, azaz a tibeti buddhizmusra áttért követők őshonos hiedelmeiből is találunk benne egy jó adagot. Néhány régi istenség így buddhává (azaz megvilágosodott mesterré) avanzsált az idők során. A buddhizmus ezen változata azt is tanítja, hogy különösen a haladó buddhista technikák segítségével lehetséges megkerülni a hagyományos buddhizmus által kínált utat, vagyis már ebben az életben elérhető a megvilágosodás, és nem szükséges többé reinkarnálódni. Ez olyan technikák segítségével érhető el, amelyeket a beavatatlanok számára magas fokúnak, ezzel pedig túl veszélyesnek tartanak. Nem véletlen tehát, hogy féltve őrzött titokként kezelik azokat, és hogy a kívülállók nagyjából annyit tudhatnak róluk, hogy a meditáció és a rituálék különböző típusaiból állnak. Azt állítják, hogy Buddha maga is ezeket a rituálékat hajtotta végre, de azok kockázatos volta miatt követői előtt titokban tartotta azokat. Mivel a beavatottak titoktartásra esküdtek fel, nehéz kideríteni, hogy pontosan milyen technikákról van szó, és hogy miért tekintik őket annyira veszélyesnek.
A tibeti buddhizmussal sokan csak Tibet kínai megszállása után ismerkedtek meg. A Dalai Láma a tibeti buddhizmus Gelugpa, azaz "Sárga Kalap" iskolájának legfőbb szellemi vezetője, ami Közép-Tibet domináns vallása. A jelenlegi Dalai Lámáról úgy tartják, hogy egy megvilágosodott lény, az Együttérzés Buddhájának tizennegyedik reinkarnációja, aki úgy döntött, hogy csak azért születik újra, hogy az emberiséget szolgálja. A Dalai Láma Indiában él száműzetésben, miután az 1950-es évek végén a kínai megszállás megdöntésére tett kísérlete meghiúsult.
English
Mi a tibeti buddhizmus?
