Kérdés
Mi a Nagy tanítás?
Válasz
A Nagy tanítás avagy a Daxue, a konfucianizmus "Négy Könyve", az ún. Szertartások könyvének egyik fejezete. Ezeket az írásokat a neokonfuciánus filozófus, Zhu Xi válogatta össze a Song-dinasztia idején. Ezek a szövegek formálták a kínai etikát, politikát és oktatási rendszert, de az ókori és a modern kori kínai gondolkodásra is nagy hatással voltak.
A Nagy tanítás egy Konfuciusznak tulajdonított rövid szöveg. Állítólag egy bizonyos Zengzi, Konfuciusz egyik tanítványa, kommentálta. Zhu Xi három részre osztotta a szöveget: a főszövegre, a kommentárra, és a magyarázatra. Az írás voltaképp egy útmutatónak tekintehtő a személyes és a közösségi harmónia megteremtéséhez az önművelés és a társadalmi kormányzás eszközein keresztül.
A Nagy tanítás szerint a helyes életvezetés elkötelezettjei a személyes erényeket össze kell hangolják a társadalmi és politikai eszmékkel. Ezen szinkronizáció eléréséhez az embernek egy nyolclépcsős folyamaton kell végigmennie, mely a következő lépéseket foglalja magába: a dolgok vizsgálata, a tudás és az őszinte gondolatok bővítése, az elme kiigazítása, az önművelés, a család szabályozása, az állam kormányzása, és az ég alatti békesség elérése. Állítása szerint az egyéni erkölcs és a társadalmi rend között egyértelmű kapcsolat áll fenn.
A Nagy tanítás fő gondolatai a következők:
- Az önművelés az önvizsgálattal kezdődik, amelyet az önfejlesztés követ. Más szóval, az erényes kormányzás első lépése, hogy azt igaz ember gyakorolja. A dolgok vizsgálata és az igazság/tudás keresése az erkölcsi fejlődés alapja.
- A személyes etikának ki kell terjednie a családra, a társadalomra, de magára az államra is. A feddhetetlenség és az őszinteség harmonikus társadalmat teremt. Konfuciusz szemében a mindenkori uralkodó egyben erkölcsi példakép is kell legyen.
- A tudás és annak a gyakorlatba való átültetése elválaszthatatlanok egymástól. Az embereknek ismerniük kell az erkölcsi elveket, de ezeket elveket meg is kell élniük. Ismét kidomborodik tehát az etika és a kormányzás közötti kapcsolat.
Zhu Xi a XII. században a Sishu ("Négy könyv") nevű gyűjteményébe foglalta a Nagy tanítást. A Sishu a konfucianizmusba való olyan bevezetéseként szolgál, mely tartalmazza Xi Konfuciusz és egyéb konfuciánus tudósok műveihez kapcsolódó kommentárjait. A Nagy tanítás Konfuciusz analektái, a Mencius, és a Közép mozdulatlansága című könyvekkel együtt a kínai oktatás alapkövévé vált, különösen a császári vizsgarendszerben. A Nagy tanítás filozófiai útmutató, egyben pedig egy gyakorlati életvezetési kézikönyv.
Xi a li (eszme) és a qi (életerő) fogalmain keresztül metafizikai meglátásokkal dúsította a szöveget. A Nagy tanítás így az erkölcsfilozófia és a kozmológia között is kapcsolatot teremt.
A Nagy tanítás az önművelés és a társadalmi harmónia paradigmáját vázolja fel, a Biblia azonban egy merőben más modellt ad elébünk. A kereszténységben az erkölcsi és társadalmi fejlődés alapja nem az emberi erőfeszítés, hanem Isten üdvözítő kegyelme:
- A Példabeszédek 1:7 szerint: "Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg" (MBT). A Nagy tanítás az önvizsgálat útján végbemenő önművelésről tanít, a Biblia ezzel szemben viszont azt deklarálja, hogy a bölcsesség forrása maga az istenfélelem.
- A Róma 12:2 ma is így buzdít minket a jóra, a helyesre: "és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes" (MBT). Isten akaratának ismerete nem személyes erőfeszítésből, hanem a Szent Lélek megvilágosítása által áll elő.
- A Nagy tanításhoz hasonlóan a Bibliában is találunk említést a helyes és etikus vezetés és kormányzás megvalósításának szükségességéről, a két írás alapvetései azonban merőben eltérnek egymásétól. A kereszténységben a kiindulópont maga Jézus Krisztus, aki "megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig" (Filippi 2:8, MBT). Az istenfélő vezetők embertársaik érdekeit a sajátjuk fölé kell helyezzék. Jézus nem véletlenül mondta ezt mindenkori tanítványainak: "...aki a legnagyobb közöttetek, olyan legyen, mint a legkisebb, és aki vezet, olyan legyen, mint aki szolgál" (Lukács 22:26, MBT).
- A Biblia a Jelenések könyvének 21:4 igeversében egy olyan állapotot ír le, amit "az ég alatti békesség" szavakkal is vissza lehet adni, ugyanakkor fontos, hogy ennek az ára Jézus értünk kiontott vére. Azoknak, akik szívből bíznak Krisztus teljességgel elvégzett megváltó munkájában, "Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé...". A halál végleges eltörlésével egy új élet kezdete dereng fel. A békés életet nem a helyes emberi kormányzás, hanem a Krisztusba vetett hit által érhetjük el.
A Nagy tanítás mély filozófiai szöveg, de alapvetően szembemegy a Biblia tanításával. A bibliai kereszténység tanai szerint ugyanis az Úr Jézus "hitünk elkezdője és befejezője" (Zsidókhoz 12:2, EFO). Az önművelés és a társadalmi harmónia nem képes megmenteni minket - erre egyedül Isten kegyelme képes, mely a Krisztusba vetett hit által jön el (lásd Efézus 2:8-9).
English
Mi a Nagy tanítás?
