Kérdés
Az Eufrátesz folyó jelenlegi kiszáradása valóban a végidők jele?
Válasz
Az Eufrátesz folyó, a termékeny félholdként ismert terület része, a Szentírás valós történeteinek egyik fontos helyszíne, egyben pedig mindmáig a Közel-Kelet egyik értékes természeti erőforrása, mely Törökországot, Szíriát és Irakot is átszeli. Az elmúlt néhány évben az Eufrátesz vízszintje drámaian lecsökkent, melynek következtében számos ősi rom és barlangüreg vált hozzáférhetővé, feltárhatóvá. Egyesek nyomban igyekeznek is rámutatni, hogy a folyó kiszáradása a Biblia végidőkre vonatkozó egyik próféciájának a beteljesedése. De tényleg igazuk van?
A Biblia két igehelyen is megjósolja az Eufrátesz folyó kiszáradását. Az első jóslat egy Babilon elleni hosszabb jövendölés része. Isten ebben ítéletet hirdet Babilon tisztviselői és bölcsei, hamis prófétái és harcosai felett, egyben pedig lovai, szekerei, kincsei eljövendő enyészetét is hirdeti. Majd Isten a következőket mondja: "Szárazság lesz az ő vizein, és kiszáradnak, mert bálványok földe az, és faragott képekkel dicsekednek" (Jeremiás 50:38). Babilon egykori birodalmának vizei az Eufrátesz és a Tigris folyók voltak. Mindkét folyó kiszáradóban van. Felmerül tehát e kérdés, hogy éppen Jeremiás próféciája beteljesedését láthatjuk?
Az Eufrátesz folyó kiszáradásáról szóló második jóslat a Jelenések könyve által közölt hét haragpohár ítéletének részeként megy végbe. A hétéves nyomorúság ítéletei a hét pecsét egymás utáni felszakításával kezdődnek (Jelenések 6:1-17; 8:1-5), a hét trombitával folytatódnak (Jelenések 8:6-9:21; 11:15-19), majd a hét haragpohárral végződnek (Jelenések 16:1-21). A haragpoharak által kiáradó ítéletek csak a nagy nyomorúság időszakának végén következnek be, és annyira pusztítóak, hogy ha folytatódnának, minden emberi élet kiveszne a földről (Márk 13:19-20).
A hatodik haragpohár ítélete, vagyis a nagy nyomorúság korszakának utolsó előtti szentenciája, az Eufrátesz folyó kiszáradása. A Jelenések könyvének 16:12 igeverse így szól: "A hatodik angyal is kitölté az ő poharát a nagy folyóvízre, az Eufrátesre; és kiszárada annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék". Ez a prófécia nem csupán magát a bekövetkező ítéletet tárja elénk, hanem annak az okát is megadja: egy keletről érkező nagy sereg akadálytalanul átkelhessen az Eufráteszen. Ezután a föld királyai összegyűlnek arra "a helyre, a melyet zsidóul Armageddonnak neveznek" (Jelenések 16:16). Ekkor Jézus Krisztus visszatér, az armageddoni csatában pedig Isten minden ellensége elpusztul (Jelenések 16:17-20; 19:11-21). Az Armageddonhoz vezető egyik kulcsfontosságú esemény az Eufrátesz kiszáradása. Ezek szerint valóban egy fontos végidőkre vonatkozó prófécia beteljesedése előkészületeinek vagyunk tanúi?
Jeremiás próféciájának, miszerint az Eufrátesz folyó ki fog száradni, több helyes értelmezési lehetősége is van:
1) A prófécia egy katonai akció idején vált valóra i. e. 539-ben, melynek keretében Kürosz perzsa király bevette Babilont. Hérodotosz görög történetíró szerint Kürosz eltereltette az Eufrátesz vizét, így hadserege a városfalak alatti csatornákon gyakorlatilag ütközet nélkül be tudott vonulni (Történelem, 1.189-191).
2) A prófécia természetesen fellépő szárazság miatt már beteljesedett egy az évkönyvek által fel nem jegyzett időpontban.
3) A prófécia most teljesedik be, mivel a Tigris és az Eufrátesz folyók apadnak.
4) A prófécia a nagy nyomorúság alatt fog beteljesedni, ezzel pedig megfeleltethető a Jelenések könyvének 16. fejezetében szereplő hatodik tál ítéletének.
5) A prófécia kétszeresen teljesedik be: egyszer a múltban, majd a jövőben, vagyis a végidőkben.
Ami János apostol arra vonatkozó látomását illeti, hogy az Eufrátesz kiszárad, az csak a jövőben teljesedhet be. Az Eufrátesz jelenlegi kiszáradása már csupán a következő okokból kifolyólag sem kapcsolódik a Jelenések 16:12 próféciájához:
1) A hatodik tál ítélete a nagy nyomorúság vége felé következik be. A hatodik tál kiöntetése előtt az Antikrisztus hatalomra kerül, a két, csodás erővel felruházott, Istentől való hű bizonyság prédikálni fog, szavukra pedig sok szörnyű ítélet fog végbemenni. A nagy nyomorúság ezen világtörténeti korszaka napjainkban még nyilvánvalóan nem vette kezdetét, hiszen se az Antikrisztus nem lépett még fel, sem pedig a két tanú.
2) A Jelenések 18:17-19 igerésze szerint Babilon a végidőkben igen aktív vízi kereskedelmet fog folytatni, ami azt látszik jelezni, hogy folyói szabadon hajózhatóak lesznek a nagy nyomorúság idején, vagy legalábbis annak egy szakaszában.
3) A Jelenések 16:12 igevers által előrejelzett természetfeletti kiszáradás lehetővé teszi, hogy az Eufrátesz folyó medrét egy keletről érkező hadsereg nyugati vonulása során útnak használja. Ezen területről származó hadsereg jelenleg nem fenyegeti Izraelt.
Amire beköszönt az armageddoni csata ideje, az Eufrátesz folyó valóban ki fog száradni. Az Eufrátesz jelenlegi vízszintje csökkenésének semmi köze a Jelenések 16:12 igeversben megjövendöltekhez. Azon események ugyanis egyszerűen még nem történtek meg.
English
Az Eufrátesz folyó jelenlegi kiszáradása valóban a végidők jele?
