Kérdés
Mit mond a Biblia a varázslásról?
Válasz
A Biblia egyértelműen elítéli a varázslást, a jóslást, mint ahogy a szellemekkel való kapcsolatfelvételt is. A varázslás szó a Szentírásban mindig megtévesztő vagy gonosz praktikákra való hivatkozásként szerepel.
A Krónikák második könyvének 33:6 igeversében például azt olvassuk, hogy Manassé király számos gonosz vallási praktikája, köztük a varázslás miatt van kárhozatatva: "A fiait is elégette áldozatul a Ben-Hinnóm-völgyben. Varázslást, jelmagyarázást és igézést űzött, halottidézőket és jövendőmondókat tartott. Sok olyan dolgot vitt véghez, amit rossznak lát az Úr, bosszantva őt" (MBT).
Pál apostol a varázslást azon sok bűnös tett egyikeként sorolja fel, amit a hitetleneket tesznek: "A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések" (Galata 5:19-21).
Érdekes, hogy az Újszövetségben "varázslás"-ként fordított görög kifejezés, a farmakéja, több angol-szász nyelvben is gyógyszertár szó etimológiai eredete. Pál apostol korában a szó elsősorban "méreggel való kereskedést" vagy "tudatmódosító hatású szer használatát" jelentette, de a jóslásra és a varázslásra egyaránt alkalmazták, mivel a varázslók a varázsigéik és amulettjeik mellett gyakran használtak kábítószereket, hogy okkult erőket mozgósítsanak.
Az ókori Egyiptom kultúrájában gyakoriak voltak a varázslók (2Mózes 7:11; Ézsaiás 19:3). A babiloni királyság leírásában is találkozunk varázslással, különösen Nabukodonozor király uralkodásának említése kapcsán (Jeremiás 27:9; Dániel 2:2).
A varázslás voltaképp egy arra irányuló kísérlet, hogy Isten útmutatását és segítségét megkerülve tanácsért a Sátánhoz fordulva neki adjunk dicsőséget. Isten érthető módon nem tűri meg a varázslást. A varázslás az 5Mózes 18:10-12 igerészben az Izráelt körülvevő nemzetek bűnös szokásai között kerül említésre, és Isten egyenesen utálatosnak nevezi azt azt végzőket: "Ne legyen köztetek olyan, aki a fiát vagy leányát áldozatul elégeti, ne legyen varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igéző! Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó. Mert utálatos az Úr előtt mindaz, aki ilyet cselekszik. Ezek miatt az utálatos dolgok miatt űzi ki előled ezeket is Istened, az Úr."
Malakiás próféta is Isten ítéletét hirdeti a boszorkánysággal foglalkozók felett: "Eljövök majd, és ítéletet tartok fölöttetek. Hamarosan vádat emelek a varázslók ellen..." (Malakiás 3:5, MBT).
Úgy tűnik, a varázslás a végidőkben is dívni fog: a szellemi Babilon, amely az utolsó idők hamis vallási rendszerének megnevezése, varázslásai sokasága által "minden nemzetet" meg fog téveszteni (Jelenések 18:23), mielőtt eljön a végítélet.
A Jelenések könyve szerint a varázslók végső helye "...a tűzzel és kénnel égő tóban (van): ez a második halál”.
" (Jelenések 21:8 - betoldva; lásd még Jelenések 22:15).
A varázslás egyértelműen bűn, ennélfogva pedig nem lehet a keresztény életvitel része. Van olyan bölcsesség, ami "földi, testi és ördögi" (Jakab 3:15), a varázslás pedig pont ezt kínálja. A Teremtő Istentől kérjük és várjuk a bölcsességet (Jakab 3:17), nem pedig hazug, bukott angyali teremtményektől. Isten hatalma mérhetetlenül nagyobb, mint a varázslás minden ereje együttvéve (1János 4:4).
English
Mit mond a Biblia a varázslásról?
