Kérdés
Mi a Bhagavad-gítá?
Válasz
A hinduizmus egyik szent írása, a Bhagavad-gítá, vagy egyszerűen csak a gítá, egy olyan 700 versszakos költemény, amely a Mahábháratában, az ókori India két nagy szanszkrit eposzának egyikében található. A Bhagavad-gíta, melynek címe azt jelenti, "Isten éneke", avagy a "Magasztos Szózata" (lásd Vekerdi József fordítása), valamikor az időszámításunk előtti első évezred második felében keletkezett. Bár a vallástudósok eltérően vélekednek a pontos datálást illetően, az i. e. 500-200 közötti időszak köreikben is általánosan elfogadottnak számít.
A Bhagavad-gítá olyan szellemi témák körül forog, mint az igazságosság és az erkölcsi kötelességek, továbbá olyan hindu tanok tárházának tekinthető, mint a hindu istenségek vallásos tiszteletének szükségessége, valamint a (test rabságából és a tudatlanság kelepcéjéből való) felszabadulással kecsegtető jóga spirituális, fizikai és mentális aspektusai. A Bhagavad-gítá emellett a tudás gyarapításával, a helyes hindu imagyakorlattal, és az önzetlen cselekvés jótékony hatásaival is foglalkozik.
Szvámi Mukundananda hindu szellemi tanító, író és szerzetes, angol nyelvű kommentárjában a következő rövid áttekintést nyújtja a Bhagavad-gítáról: "Mivel nem tudott megbirkózni a közvetlen problémájával, Ardzsuna (az eposz főszereplője) felkereste Srí Krisnát (egy fő hindu istenség megtestesülését), hogy a baját enyhítendő megoldást kérjen az őt ért gyötrelmek leküzdésére. Srí Krisna azonban nem csupán a közvetlen problémájával kapcsolatban adott neki tanácsot, hanem elkalandozva mélyreható tanítóbeszédet tartott az élet értelméről és mibenlétéről. Ezért a Bhagavad-gítá célja mindenekelőtt az, hogy átadja a Brahma Vidyát, vagyis az istenné-válás tudományát" (www.holy-bhagavad-gita.org).
A Bhagavad Gítá 18 fejezetének címei a következők:
I.fejezet Ardzsuna kétségbeesése
II.fejezet A szánkhja jógája
III.fejezet A cselekvés jógája
IV.fejezet A tudás jógája
V.fejezet A cselekvésről lemondás jógája
VI.fejezet Az elmélkedés jógája
VII.fejezet A tudás és megismerés jógája
VIII.fejezet Az Örök Brahman jógája
IX.fejezet A királyi tudás és királyi titok jógája
X.fejezet A megnyilvánulások jógája
XI.fejezet A Mindenség Látomása
XII.fejezet A szeretet jógája
XIII.fejezet A mező és mező-ismerő jógája
XIV.fejezet A hármas jelleg megkülönböztetésének jógája
XV.fejezet A Legmagasabb Lélek jógája
XVI.fejezet Az isteni és démoni sors megkülönböztetésének jógája
XVII.fejezet A háromféle hit megkülönböztetésének jógája
XVIII.fejezet A lemondás és megváltás jógája
(Vekerdi József fordítása szerint)
Az alábbiakban a Bhagavad-gítában található legfontosabb versekbe nyújtunk rövid betekintést:
"Ahogy az embernek [vagy: léleknek] ebben a testben osztályrésze a gyermekkor, ifjúság, öregség, ugyanúgy másik testet is fog nyerni. Értőt ez nem zavarhat meg" (2. fejezet, 13. vers).
"Tudd meg, hogy erre a tudásra alázat, kérdezősködés, szolgálat jutalmául tanítanak meg a valóságot látó tudók" (4. fejezet, 34. vers).
"Sok újjászületése végén hozzám fordul a bölcs, felismerve; "Vászudéva [Krisna] a mindenség". Ám igen ritka az ilyen emelkedett lelkű egyén" (7. fejezet, 19. vers).
"Ám az ilyen csekély eszűek jutalma véges; aki isteneknek áldozik, az istenekhez jut el, az én híveim hozzám jutnak el" (7. fejezet, 23. vers).
" Akik másra nem gondolva, egyedül engem tisztelnek, e lankadatlan jógában élőknek én osztom ki jutalmukat" (9. fejezet, 22. vers).
"Én vagyok a mindenség eredete, minden általam létezik: így gondolkoznak és engem imádnak a létet felfogó bölcsek" (10. fejezet, 8. vers).
"Szeretete révén megismer engem, hogy valójában ki és mekkora vagyok, és ha valómban megismert, utána belém olvad" (18. fejezet, 55. vers).
A hinduizmus vonzereje a nyugati kultúrában
Bár a hinduizmus fellegvára India, Nepál, és Indonézia, vonzereje jóval túlterjedt Délkelet-Ázsia határain. Az 1960-as években a Beatles zenéje ismertette meg a fiatal hallgatókat a hinduizmus zenei és szellemi alapjaival. Később, a vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével a hinduizmus mint ezek szellemi forrása is jobban exponálódhatott. A hinduizmus és a Bhagavad-gítá emellett olyan híres írókra, mint T. S. Elliott, William Wordsworth, és John Keats is nagy hatással volt (www.newsgram.com/why-the-westerners-are-attracted-to-hinduism-find-out, 22.1/3). Ahogy a kereszténység jelentősége egyre csökken Nyugaton, a nem-hívők a szívben érzett spirituális űrt gyakran azzal töltik ki, ami éppen divatos és menő. A hinduizmus kevés elvárást támaszt követőivel szemben - ami azt illeti, még olyan ateisták is vannak, akik egyidejűleg gyakorló hinduistáknak vallják maguk. A hinduizmus tele van ömellentmondásokkal, követőit nem köti szigorú tanok sora. Vannak olyanok is, akiket az újdonság élményén kívül más nem is vonz a keleti vallásokban. A hinduizmus elsősorban a popkultúrának köszönhetően divatos.
Konklúzió: a Bhagavad-gítá
A Bhagavad-gítának irodalmi szempontból nyilván van értéke, tanításaitól viszont éppúgy érdemes ódzkodni, mint bármely más ősi, mitikus mű által közvetített tanoktól. Újjászületett keresztény hívőként határozottan el kell utasítsuk a reinkarnációba vetett hitet, amely voltaképp a cselekedeteken alapuló üdvösség tanának vegytiszta változata. A hinduizmus a mi Urunk Jézus személyére és természetére vonatkozó álláspontja azonban talán még aggasztóbb: egyes hindu vallástudósok szerint Jézus csak egy a sok avatár, vagyis megvilágosodott küldött közül, akit az isteni esszencia delegált a földre a nép tanítójaként. Keresztényként persze meg kell szívleljük Jézus Urunk utasításait és követnünk kell parancsait, de az Ő személye számunkra messze több egy újabb tanítóénál, vagy nagy filozófusénál. Hisszük ugyanis, hogy Ő mindenekelőtt Isten egyszeri és megismételhetetlen megtestesülése, Isten maga, egyben pedig a világ egyetlen Megváltója. Jézus Krisztus a hitünk sarokköve és üdvösségünk szerzője (lásd Zsidókhoz 12:2). Végső soron pedig Isten Igéje, azaz a Biblia-, nem pedig a Bhagavad-gítá az igazságunk forrása.
English
Mi a Bhagavad-gítá?
