Kérdés
Mit értünk tematikus prédikáció alatt? Helyes az, ha a lelkipásztor csak tematikus prédikációkat tart?
Válasz
A tematikus prédikáció az igehirdetés azon változata, mely egy konkrét témát jár alaposan körbe és veséz ki. Eljárásmódját tekintve rendszerint a bemutató-kifejtő típusú igehirdetéssel szokták szembeállítani. A tematikus prédikáció azt igyekszik feltárni, hogy a Biblia teljessége pontosan mit mond egy adott témáról, ehhez pedig értelemszerűen a Szentírás mindegyik könyvét vizsgálja, és több különböző igeszakaszból is idéz. A bemutató-kifejtő típusú prédikáció egy egybefüggő igeszakasz üzenetét fejti ki, és transzponálja azt a mindennapi életünkre. A tematikus prédikáció - nemes egyszerűséggel - megkerülhetetlen lelkipásztoraink számára, vannak azonban olyanok is köztük, akik kizárólag téma-, és nem koherens igeszakasz köré csoportosítják igehirdető szolgálatukat. Hogy ez a modell jó-e, vagy sem, nagyban függ attól, hogy miképp élnek vele (lásd lejjebb). A tematikus prédikáció valóban nagyon célravezető lehet, mégis tudatában kell legyünk belső korlátainak, ha helyesen akarjuk alkalmazni.
Alapvetően négy prédikáció-típust különböztetünk meg: létezik szövegközpontú-, tematikus-, szöveg-tematikus és bemutató-kifejtő jellegű prédikáció. Egyesek sietve meg is jegyzik, hogy ezek a címkék nem éppen találóak, különösen mikor átfedések vannak az egyes típusok között (lásd szöveg-tematikus prédikáció). Nagy vonalakban kijelenthető, hogy a szövegközpontú prédikáció a Szentírás szövegének eredeti szerkezetét követi le, vagyis különösebb magyarázat nélkül hagyja a szöveget folyni, és így jut el mondandójához. A tematikus prédikáció ezzel szemben egy gondolat köré csoportosít odavágó igerészeket (az igehirdető legtöbbször alpontokra bontja a gondolatát, és mindegyikhez igei passzusokat társít). A szöveg-tematikus prédikáció ez előbbi két megközelítést ötvözi, mikor teret enged annak, hogy a Biblia szövege saját maga hangsúlyozza ki főbb pontjait, máskor pedig a prédikátorra bízza gondolatai igék mentén tőrténő kibontását. A bemutató-kifejtő jellegű prédikáció pedig egy nagyobb koherens szövegrészt vesz alapul, majd azt végigolvasva igyekszik annak magvát teljesen kifejteni. Legyen bármelyik típusról is szó, mindegyiknek az a célja, hogy Isten Igéje ne valami légüres elméleti térben maradjon, hanem hogy kihasson a hallgatóság életére.
A tematikus prédikáció szabadságot ad az igehirdetőnek arra, hogy olyan témák köré csoportosítson igéket, melyek jelenleg is foglalkoztatják hallgatóságát és saját személyét. Ha például éppen arra van szükség, hogy a bűn általános természetét jobban megértsék, akkor egy prédikáció-sorozat alkalmas lehet a bűn különböző aspektusainak és annak messzeható következményeinek feltárására. Ha a kivitelezés is jó, akkor ez a fajta prédikáció nagy sávszélességében mutatja be, hogy a Biblia mit mond egy adott témáról. Bármilyen kérdéshez közelítsünk is így, a hallgatóság egy idő után képes lesz a Biblia nagyítólencséjén keresztül szemlélni a világ bármely jelenségét és eseményét (hiszen nincs olyan dolog a Nap alatt, amivel a Biblia ne foglalkozna - a fordító megjegyzése).
A tematikus prédikáció egy további előnye a gondolati egység kialakulása a hívő testvérek fejében (Az előző példánknál maradva nézzük meg, hogy mit értünk gondolati egység alatt: a bűn összefügg a jó és rossz meghatározásával, ami összefügg Isten maradéktalanul igaz és jóságos természetével, amiből a bűn örök következménye-, és a bűn örök következményeinek elhárítása egyaránt levezethető. Mindez persze összefügg Isten kegyelmével, melyből Jézus Krisztus önkéntes véráldozata következik - a fordító megjegyzése). Mivel egy kerek témáról van szó, az emberek könnyebben követik a gondolatmenetet, a logikus felépítés pedig csak tovább segíti őket az elhangzottak későbbi felidézésében. Ez a módszer azonban a szószóló Isten-adta tálentumaira-, valamint az Istennel való kapcsolatának éppen aktuális állapotára támaszkodik, hiszen az adott téma az ő emberi szívében merül fel (legjobb esetben persze a Szent Lélek sugalmazására).
Míg a tematikus prédikáció lehetővé teszi a prédikátor számára, hogy jó minőségű igehirdetéseket állítson össze, addig számos veszélyt is rejt. Ha kizárólag ezt a módszert alkalmazzák, akkor könnyen belefuthatnak abba a zsákutcába, hogy csak azon témákból lesz prédikáció, melyek az igehirdetőt és/vagy a gyülekezetét foglalkoztatják (tematikus prédikációk minden más témát elfojtó burjánzása generálható így Mária szenvedéseiről, Isten nevéről, Isten megbonthatatlan egységéről, a szombat napjáról, a szellemi ajándékokról és a nyelvekenszólásról, Isten mindenre kiható kegyelmének és szeretetének az előreelrendeltség emberi tanításának picit sem ellentmondó mivoltáról, a bemerítkezés elengedhetetlen szükségességéről, a végidők sátáni befolyásának mélységeiről stb., miközben az, amit Isten Szent Lelke azon a napon szeretne mondani a gyülekezetnek, egyszerűen megakad - a fordító megjegyzése). Ennek nyomán a hittestvérek hozzászoknak a felekezet főbb teológiai csapásvonalát kiszolgáló izgalmas-, de füleiknek főként kényelmes témákhoz, és egyszerűen süketek lesznek minden olyan tanításra, ami már már nem annyira illeszkedik a fősodráshoz, vagy ami esetleg teljesen új horizontokat ostromol. A tematikus prédikációk kizárólagos gyakorlatához való merev ragaszkodás teológiai belterjességhez vezet, mely aztán a gyülekezet belterjességét eredményezi. És bár lehet, hogy egyes témákat nagyon kimerítően körbejárnak, sőt, tűpontosan látnak, Isten Igéjének teljessége viszont, vagyis a rendszer, melyben a szóban forgó téma elhelyezkedik, csúnyán eltorzul. Annak a veszélye sem alábecsülendő, hogy a prédikátor idővel akaratlanul is beképzelheti, hogy az Ő szívügyeként kezelt témák fontosabbak, mint a teljes Isten-ihlette Ige helyes "hasogatása" (2.Timótheus 2:15).
Ezekre az okokra vezethető vissza, hogy sok pásztor igyekszik tudatosan váltogatni a tematikus és a bemutató-kifejtő jellegű prédikáció-típusok között. A tematikus üzenetek lehetővé teszik számukra, hogy a gyülekezet, vagy a szélesebb társadalom életét éppen érintő kérdésekről szóljanak, míg a bemutató-kifejtő jellegű prédikációk a Biblia teljes könyvei által festett "átfogó képbe" is betekintést engednek. A keresztény életben való kiegyensúlyozott növekedéshez mindkét módszer nélkülözhetetlen. A prédikáció szerkezeti felépítésénél azonban lényegesebb, hogy Isten Igéjéhez minden szavában hű maradjon, továbbá hogy ne álljon meg a szavak szintjén, hanem mutasson rá arra is, hogy az elméleti síkról hogyan jutunk el a gyakorlati alkalmazásig. Egy tematikus tanítás lehet éppannyira igei, mint egy bemutató-kifejtő jellegű igehirdetés, egy bemutató-kifejtő jellegű prédikáció pedig olyan izgalmas, mint egy tematikus.
Ha tehát az átadandó üzenet mélyen a Biblia tanításában gyökerezik, és a prédikátor az életből vett színes-, de főleg valós példák által világítja azt meg, akkor az el fogja érni célját, vagyis arra készteti majd hallgatóságát, hogy mind szorosabban kövesse Jézus Krisztust.
English
Mit értünk tematikus prédikáció alatt? Helyes az, ha a lelkipásztor csak tematikus prédikációkat tart?
