A példabeszédek könyve



Szerző: A példabeszédek könyvének nagy részét Salamon király írta. Az 1:1, 10:1 és 25:1 versek is az ő nevét említik. Ezenkívül feltételezhetjük, hogy Salamon másoktól is gyűjtött és szerkesztett példabeszédeket, mivel A prédikátor könyve 12:9-10 — ben ez áll: „Bölcs volt a Prédikátor, és azonfelül a népet is tanította ismeretre. Gondolkodott, kutatott, és sok példabeszédet szerzett. Igyekezett a Prédikátor arra, hogy értékes mondásokat találjon, és őszintén leírta az igaz mondásokat.” A könyv héber címe ”Mishle Shelomoh”, amely lefordítva Salamon példabeszédeit jelenti.

Keletkezés ideje: Salamon példabeszédei Kr. e. 900 körül születhettek. Az izraelita nemzet Salamon uralkodása idején volt a csúcson lelki, politikai, kulturális és gazdasági értelemben egyaránt. Izráellel együtt Salamon is nagy hírnévre tett szert. Az akkor ismert világ legtávolabbi részeiről is érkeztek magas méltóságok, hogy meghallgassák a király bölcs beszédét (1Kir 4:34).

A könyv célja: A tudás mindössze száraz tények gyűjteménye, a bölcsesség ezzel szemben képesség arra, hogy Isten szemével lássuk az embereket, eseményeket és helyzeteket. Salamon A példabeszédek könyvében Isten látásmódját közvetíti hol magasztos és felséges, hol pedig egészen hétköznapi kérdésekkel kapcsolatban. A jelek szerint nem volt olyan téma, amely elkerülte volna Salamon király figyelmét. Gyűjteménye — sok egyéb kérdés mellett — az emberi viselkedést, a szexuális kapcsolatokat, az üzleti életet, a vagyont, a jótékonyságot, az emberi célkitűzéseket, a fegyelmezést, az adósságot, a gyermeknevelést, a jellemet, az alkoholt, a politikát, a bosszút és az istenfélelmet érintő bölcs mondásokat is tartalmaz.

Kulcsigék:

Példabeszédek 1:5: Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer.”

Példabeszédek 1:7: „Az ÚRnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg."

Példabeszédek 4:5: „Szerezz bölcsességet, szerezz értelmet, ne felejtsd el szavaimat, és ne térj el tőlük!"

Példabeszédek 8:13-14: „Aki féli az URat, gyűlöli a rosszat. A kevélyt és a kevélységet, a helytelen utat. meg az álnok beszédet gyűlölöm. Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, enyém a hatalom."

Rövid összefoglalás: A példabeszédek könyvét nem könnyű összefoglalni, mivel — a bibliai könyvek többségével ellentétben — nincs konkrét cselekménye, s következésképpen főszereplői sincsenek. A figyelem középpontjában a bölcsesség áll — egyfajta magasabb rendű, isteni bölcsesség, amely felette áll a történelemnek, népeknek és kultúráknak. Még e felbecsülhetetlen kincsestár felületes olvasója számára is nyilvánvaló, hogy a bölcs Salamon király velős mondásai ma éppoly időszerűek, mint háromezer évvel ezelőtt voltak.

Mit vetít előre a könyv: A bölcsesség mibenléte és nélkülözhetetlen volta Krisztusban teljesedett be. A példabeszédek könyve folyamatosan arra int bennünket, hogy keressük, kutassuk és igyekezzünk megérteni a bölcsességet. A példabeszédek könyve két helyen is kimondja, hogy az Úr félelme a bölcsesség kezdete (1:7; 9:10). Az Isten haragjától és igazságszolgáltatásától való félelem hajt bennünket Krisztushoz, aki Isten bölcsességének a megtestesítője, ez a bölcsesség pedig az emberiség megváltására vonatkozó dicsőséges tervében érhető a leginkább tetten. Krisztusban „van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve” (Kol 2:3), ezért benne találjuk meg a bölcsességet, a feloldozást Istentől való félelmünk alól, és az igazságot, megszentelődést és megváltást is (vö. 1Kor 1:30). Az egyedül Krisztusban megtalálható bölcsesség szöges ellentétben áll a világ bolondságával, amely arra biztat bennünket, hogy legyünk bölcsek a magunk szemében. A példabeszédek ezzel szemben azt mondja, hogy a világ útja nem egyezik Isten útjával (Péld 3:7), sőt halálra vezet (Péld 14:12; 16:25).

Gyakorlati alkalmazás: A példabeszédek könyvének gyakorlatiasságához nem fér kétség, hiszen a legbonyolultabb problémákra nyújt logikus és értelmes választ. Túlzás nélkül állítható, hogy ez minden idők első számú „használati útmutatója az élethez”, és aki csak szívébe zárja a Salamontól tanultakat, hamar felfedezheti, hogy az istenfélelem, a bővölködés és a megelégedettség az övé, csak kérnie kell.

A példabeszédek könyvének visszatérő ígérete, hogy akik a bölcsességet választják és Istent követik, azoknak Isten számtalan áldást tartogat: hosszú életet (9:11), bővölködést (2:20-22), örömöt (3:13-18) és jóindulatát (12:21). Ezzel szemben arra, aki visszautasítja Istent, arra szégyen és halál vár (3:35; 10:21). Istent elutasítani annyit tesz, mint a bölcsesség helyett az ostobaságot választani, ami elválasztja az embert Istentől, Isten Igéjétől, bölcsességétől és áldásaitól.



Vissza a magyar oldalra



A példabeszédek könyve