Kérdés
Kik/mik voltak a nefilek vagy másképpen óriások?
Válasz
A nefilek (jelentése: „bukottak”, „óriások”) az 1 Mózes 6:1-4 tudósítása alapján az istenfiak és az emberek leányainak szexuális kapcsolatából származtak. Az „istenfiak” kilétének kérdése erősen vitatott. Álláspontunk szerint az „istenfiak” bukott angyalok (démonok) voltak, akik nőket vettek feleségül és/vagy férfiakat szálltak meg, és rajtuk keresztül közösültek nőkkel. Az ilyen frigyek „gyümölcseként” születtek a nefilek, vagyis azok a „vitézkedők, akik ősidőktől fogva hírnevesek voltak” (1 Mózes 6:4).
Miért tettek volna ilyet a démonok? Erre a kérdésre nem találunk pontos választ a Bibliában, de a démonok gonosz, torz jellemű lények, ezért nem lehet meglepő, bármire vetemedjenek is. A konkrét indíték után kutatva mégis az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a démonok be akarták szennyezni az emberi vérvonalat, hogy megakadályozzák a Messiás, Jézus Krisztus eljövetelét. Isten megígérte, hogy a Messiás Éva vérvonalából származik majd (1 Mózes 3:15), és rátapos a kígyó, azaz Sátán fejére. Talán ezt próbálták meghiúsítani a démonok az emberi vérvonal beszennyezésével, hogy abból soha ne születhessen bűntelen Messiás. Mint már említettük, ez nem kifejezetten bibliai válasz a kérdésre, ugyanakkor elképzelhető, és nem áll ellentmondásban a Biblia tanításával.
Mik voltak a nefilek? A héber és más legendák (például Énók könyve és más Biblián kívüli iratok) szerint óriások és hatalmas erejű lények, akik rendkívüli gonosztetteket vittek véghez. Hatalmas méretüket és erejüket valószínűleg a démoni és az emberi gének keveredésének köszönhették. A Biblia csupán annyit mond róluk, hogy „vitézkedők” és „ősidőktől fogva hírnevesek voltak” (1 Mózes 6:4). A nefilek nem földönkívüliek voltak tehát, hanem valóságos, fizikai lények, akik az istenfiak és az emberek leányai házasságából születtek (1 Mózes 6:1-4).
Mi történt a nefilekkel? A Noé korabeli özönvíz részben éppen a nefilek miatt következett be. Ez áll Isten Igéjében mindjárt a nefilek említése után: „Amikor látta az Úr, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében. Azért ezt mondta az Úr: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem; az emberrel együtt az állatokat, a csúszómászókat és az égi madarakat is, mert megbántam, hogy alkottam őket.” (1 Mózes 6:5-7) Isten ezután vízzel árasztotta el az egész földet, és Noén, a családján, valamint a bárkára menekített állatokon kívül minden és mindenki elpusztult, a nefileket is beleértve (1 Mózes 6:11-22).
Éltek-e még óriások az özönvíz után is? Az 1 Mózes 6:4-ben így olvassuk: „Abban az időben […] – sőt még azután is –, óriások éltek a földön.” Úgy tűnik, mintha a démonok az özönvíz után ismét elkövették volna korábbi bűnüket, de valószínűleg kisebb számban vagy mértékben, mint az özönvíz előtt. Amikor az izraeliták kikémlelték Kánaán földjét, ezt jelentették Mózesnek: „Sőt láttunk ott óriásokat [nefileket] is, Anák óriás fiait. Olyannak láttuk magunkat, mint a sáskák, és ők is úgy néztek ránk.” (4 Mózes 13:33) Ebből a versből nem tudjuk biztosan, hogy csakugyan nefilek éltek-e ott, vagy csupán a kémek hitték úgy, hogy nefileket (óriásokat) látnak. Valószínűbb, hogy a kémek magas termetű embereket láttak Kánaán földjén, és azokat – tévesen – nefileknek gondolták. De az is lehetséges, hogy a démonok az árvíz után újra közösültek nőkkel, és újabb nefilek jöttek a világra. Bárhogy történt is, az izraeliták Kánaán földjének a bevételekor (Józsué 11:21-22), valamint későbbi történelmük során (5 Mózes 3:11; 1 Sámuel 17) teljesen kiirtották ezeket az „óriásokat”.
Mi tartja vissza a démonokat attól, hogy napjainkban is nefileket nemzzenek? Isten azzal vetett véget a démonok és emberi lények nászának, hogy minden olyan démont a mélységbe vetett, aki ilyen cselekedetre vetemedett. „Azokat az angyalokat is, akik nem becsülték meg a maguk fejedelemségét, hanem elhagyták saját lakóhelyüket, örökkévaló bilincsekben és sötétségben tartja fogva annak a nagy napnak az ítéletére” – olvassuk Júdás levelének 6. versében. Az nyilvánvaló, hogy nem minden démon „ül börtönben”, tehát lennie kellett egy olyan csoportnak, akik az első bukást követően valami újabb kirívó vétket követtek el. Elképzelhető, hogy azokat a démonokat tartja Isten fogva „örökkévaló bilincsekben és sötétségben”, akik nőkkel közösültek, és talán ez tartja vissza a többi démont attól, hogy hasonló bűnre adják magukat.
English
Kik/mik voltak a nefilek vagy másképpen óriások?
