Bizonyítható-e a monoteizmus?




Kérdés: Bizonyítható-e a monoteizmus?

Válasz:
A monoteizmus egy két szóból álló szóösszetétel: a ’mono’ azt jelenti, hogy ’egyedüli’,a ’teizmus’ pedig, hogy ’istenhit’. A monoteizmus az a hit, amely szerint egy igaz Isten van; ő a Teremtő, a Fenntartó és a teremtés igaz Bírája. A monoteizmus más, mint a henoteizmus, ami sok isten létezésében hisz, de azt vallja, hogy egyikük a többi fölött való. A politeizmustól is eltér, ami a több isten létezésébe vetett hit.

Számos érv szól a monoteizmus mellett, például a különleges kinyilatkoztatás (Szentírás), a természetes kinyilatkoztatás (filozófia) és a történeti antropológia. Ezeket csak röviden tárgyaljuk lent, és a lista sem tekinthető teljesnek.

A monoteizmus bibliai érvei — 5 Mózes 4:35: „Azért láthattad meg ezeket, hogy megtudd: az Úr az Isten, és nincs más rajta kívül.” 5 Mózes 6:4: „Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr!” Malakiás 2:10a: „Hiszen egy atyánk van mindnyájunknak, egy Isten teremtett bennünket!” 1 Korinthus 8:6: „nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya, akitől van a mindenség, mi is őérte, és egyetlen Urunk a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala.” Efézus 4:6: „egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett, és mindenek által, és mindenekben.” 1 Timóteus 2:5: „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus.” Jakab 2:19: „Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek.”

Nyilvánvaló, hogy sokaknak nem elegendő, ha egyszerűen csak azért, mert a Biblia ezt állítja, azt mondjuk, hogy egy Isten van. Ez elsősorban azért van így, mert Isten nélkül lehetetlen bizonyítani, hogy a Biblia az ő szava. Ugyanakkor, érvelhetünk azzal, hogy mivel a Biblia rendelkezik a legmegbízhatóbb természetfeletti bizonyítékokkal a tanításával kapcsolatban, ezen az alapon helytállónak tekinthetjük az egyistenhitet. Hasonló érv lehetne Jézus Krisztus hite és tanítása, aki csodálatos születésével, életével és feltámadásával bebizonyította, hogy isten (de azt mindenképpen, hogy Isten támogatását élvezi). Isten nem hazudhat, őt nem lehet megtéveszteni; ezért, amit Jézus hitt és tanított, az igaz volt. Ezért az egyistenhit, amiben Jézus hitt és amiről tanított, igaz. Ez az érvelés nem igazán győzi meg azokat, akik nem ismerik a Szentírás és Krisztus természetfeletti igazolásait, viszont jó kiindulópont lehet azok számára, akik tisztában vannak ezekkel.

A monoteizmus történeti érvei — a népszerűségre építő érvelés általában gyanús, ennek ellenére nagyon érdekes, hogy milyen nagy hatást gyakorolt az egyistenhit a világvallásokra. A vallás fejlődésének népszerű evolucionista elmélete a valóság evolucionista világnézetéből és az evolucionista antropológia előfeltételezéséből fakad; ez utóbbi szerint a „primitív” kultúrákban a vallásfejlődés korábbi szakaszait láthatjuk. Van azonban néhány probléma ezzel az evolucionista elmélettel. 1) Az általa levezetett fejlődés nem volt megfigyelhető; sőt, egyetlen kultúrában sem látszik az egyistenhithez vezető fejlődés nyoma, hanem inkább ennek az ellenkezője. 2) Az antropológiai megközelítés „primitív” fogalma a technológiai fejlettséget foglalja magában, de ez nem nevezhető elégséges kritériumnak, hiszen az adott kultúrának sok összetevője van. 3) A feltételezett stádiumok gyakran hiányoznak vagy hiányosak. 4) Végül, a politeisztikus kultúrák fejlődésük korai szakaszaiban monoteisztikus nyomokat mutatnak.

Ilyen jellemzőket láthatunk: monoteista, személyes, férfias isten, az égben lakik, hatalmas tudása és ereje van, ő teremtette a világot, ő határozta meg az erkölcsöt, aminek tekintetében mi is elszámolással tartozunk, engedetlenek voltunk neki és eltávolodtunk tőle, de ő gondoskodott a megbékélés útjáról. A sokistenhit káoszának beállta előtt gyakorlatilag minden vallásban megtalálható az ilyen isten, aki ezeknek a jegyeknek valamilyen variációját magán hordozza. Úgy tűnik tehát, hogy a vallások többsége egyistenhittel kezdte, majd a többistenhit, animizmus és mágia szintjére süllyedt, nem pedig fordítva. (Az iszlám nagyon nagy ritkaságnak számít, hiszen teljes fordulattal egészében monoteista vallás lett.) Még ezzel együtt is a politeizmus gyakran funkcionálisan monoteista vagy henoteista. Ritka az olyan többistenhit, amely nem tartja valamelyik istenét a többi fölött uralkodónak, és ahol a kisebb istenek nem csak köztes lények.

A monoteizmus filozófiai/teológiai érvei — Sok filozófiai érv létezik az ellen, hogy több isten létezhet. Számos közülük a valóság természetéről alkotott metafizikai állásponttól függ. Sajnos egy ilyen rövid terjedelmű cikkben lehetetlen végigvenni ezeket a metafizikai álláspontokat és megnézni, hogy az egyistenhittel kapcsolatban milyen következtetésre jutnak, de a kedves Olvasó megnyugodhat, szilárd filozófiai és teológiai alapja van ezeknek az évezredes igazságoknak (és legtöbbjük ráadásul elég magától értetődő is). Hadd álljon itt akkor három olyan érv, amelyet tovább lehet boncolgatni:

1. Ha több mint egy isten létezne, akkor a világegyetemben káosz uralkodna a sok teremtő és a számos hatalom miatt; a világegyetemben rend uralkodik, tehát csak egy isten van.

2. Mivel isten teljesen tökéletes lény, nem létezhet egy második isten, mert a kettő valamilyen mértékben eltérő lenne, és a teljes tökéletességtől való eltérés azt jelenti, hogy az egyik már nem tökéletes, tehát nem isten.

3. Mivel Isten léte végtelen, nem lehet részekre bontani (mert nem lehet a részeket úgy összeadni, hogy végtelen legyen az eredmény). Ha Isten létezése nem csak az ő része (ellentétben az összes többi létezőtől vagy nem létezőtől), akkor létének végtelennek kell lennie. Nem létezhet két végtelen lény, mert az egyiknek másnak kell lennie, mint a másiknak.

Lehet, hogy erre valaki azt veti fel, hogy mindezek még nem zárják ki az istenek „alcsoportjának” létezését, ami rendben is van. Noha tudjuk, hogy bibliai értelemben ez nem igaz, elméletben nincs vele semmi gond. Azaz, teremthetett volna Isten alsóbbrendű „isteneket”, de egyszerűen nem tette. Ha megtette volna, akkor ezek az „istenek” korlátozott, teremtett lények lennének; valószínűleg az angyalokhoz hasonlítanának (Zsoltárok 82). Ez nem lenne hatással a monoteizmus kérdésére, hiszen nem arról van szó, hogy ne létezhetnének más szellemi lények, hanem arról, hogy nem létezhet több, mint egy Isten.



Vissza a magyar oldalra



Bizonyítható-e a monoteizmus?