Kik voltak a korai egyházatyák?




Kérdés: Kik voltak a korai egyházatyák?

Válasz:
A korai egyházatyák három alapvető csoportba sorolhatók: apostoli atyák, Niceai zsinat előtti egyházatyák és Niceai zsinat utáni egyházatyák. Az apostoli atyák az apostolok kortársai és vélhetően tanítványai voltak, akik az apostoli hagyományokat és tanításokat vitték tovább. Péter mártírhalála után például a 2Timóteus 4:21 említett Linosz lett Róma püspöke, majd utána következett Római Kelemen. Éppen ezért Linoszt és Római Kelement is apostoli atyáknak nevezhetjük, ám míg Linosztól nem maradtak fenn iratok, Római Kelementől igen. Az apostoli atyák többsége a II. század elejére letűnt a színről, kivéve azon néhányakat, akik János apostol tanítványai lehettek – köztük Polükarposz. János apostol a hagyomány szerint Kr. u. 98 körül hunyt el Efézusban.

Niceai zsinat előtti atyáknak azokat az egyházi vezetőket nevezhetjük, akik az apostoli atyák után, de még a Kr. u. 325-ben tartott Niceai zsinat előtt éltek. Közéjük sorolható például Iréneusz, Szent Ignác és Jusztinusz mártír.

A Niceai zsinat utáni atyák a Kr. u. 325-ben rendezett Niceai zsinat után éltek. Olyan jeles személyeket említhetünk közöttük, mint például Augusztinusz (Szent Ágoston), Hippó püspöke, akit a keresztény tanok rendszerezése terén végzett óriási munkájáért gyakran a [római katolikus] egyház atyjaként is emlegetnek; a kiváló retorikai készségekkel rendelkező, s éppen ezért „aranyszájúnak” is nevezett Krüszosztomosz (Szent János); vagy Euszebiosz, aki megírta az egyház Krisztus születésével kezdődő és Kr. u. 324-gyel, azaz a Niceai zsinatot megelőző évvel záruló történetét. Őt azért soroljuk a Niceai zsinat utáni egyházatyák köré, mert krónikáját csupán a zsinat után írta meg. Ugyancsak ide tartozik Jeromos, aki latinra fordította a görög Újszövetséget, s az így bekerülhetett a Vulgatába, valamint Ambroziusz, akinek fontos szerepe volt abban, hogy Konstantin császár áttért a kereszténységre.

Miben hittek tehát az apostoli atyák? Az apostoli atyák nagyon komolyan vették az apostoloktól hallott evangélium változatlan formában való hirdetését. Nem foglalkoztak a teológiai dogmák lefektetésével, mert beérték az apostoloktól átvett evangéliumi tanítással. Az apostolokhoz hasonlóan buzgón fáradoztak minden hamis tan kiirtásán és napvilágra hozatalán, ami csak felütötte a fejét az ősegyházban. A keresztény üzenet annak köszönhetően maradhatott fenn eredeti, ortodox formájában, hogy az apostoli atyák feltétlenül hűek akartak maradni az apostoloktól hallott evangéliumhoz.

A Niceai zsinat előtti atyákban is megvolt ez a szándék, ám őket egy másik kérdés is foglalkoztatta. Addigra több kétes eredetű írás jelent meg, melyeknek egyesek éppen akkora súlyt tulajdonítottak, mint Pál, Péter és Lukács írásainak. Megjelenésük oka nyilvánvaló volt. Ha meg lehetett volna győzni Krisztus testét arról, hogy fogadjon el egy hamis tanítást, az egyház is tévútra tért volna. Így aztán a Niceai zsinat előtti atyák idejük jelentős részét a keresztény hit tévtanokkal szembeni védelmének szentelték, és lassan kezdetét vette az egyház által elfogadott tanok megfogalmazása.

A Niceai zsinat utáni atyák a legkülönbözőbb eretnekségekkel szemben védték az evangéliumot, így figyelmük és érdeklődésük egyre inkább elfordult az evangélium tiszta és igaz formában történő hirdetésétől a hitvédelem módszerei és eszközei felé. Ennek köszönhetően lassan eltávolodtak az ortodox tanítástól, amely az apostoli atyákat jellemezte. Ez volt az olyan misztikus kérdésekről zajló vég nélküli teológiai viták kora, mint például hogy „hány angyal tud táncolni egy tű fokán”.

A korai egyházatyák példát adtak elénk Krisztus követésével és az igazság védelmezésével kapcsolatban. Egyikük sem volt tökéletes, ahogyan mi sem vagyunk azok. Némelyikük olyan dolgokban hitt, amelyeket mi, ma élő keresztények már tévesnek ítélünk meg. A római katolikus teológia gyökerei a Niceai zsinat utáni atyák írásaiban keresendők. Noha a korai egyházatyák írásaiból is meríthetünk ismereteket és bölcsességet, hitünknek végső soron Isten Igéjén, nem pedig a hajdan élt egyházvezetők írásain kell nyugodnia., hiszen egyedül Isten Igéje lehet csalhatatlan útmutatónk a hit és a hitgyakorlat dolgában.



Vissza a magyar oldalra



Kik voltak a korai egyházatyák?