Hogyan kell kezelnie a keresztyén hívőnek a bűntudatot, amelyet a múltban – akár megtérése előtt, akár azután – elkövetett bűnök miatt érez?




Kérdés: Hogyan kell kezelnie a keresztyén hívőnek a bűntudatot, amelyet a múltban – akár megtérése előtt, akár azután – elkövetett bűnök miatt érez?

Válasz:
Mindenki vétkezett, és a bűn egyik következménye a bűntudat. Hálásak lehetünk azért, hogy bűntudatot érzünk, mert ez arra késztet bennünket, hogy keressük a módját, hogy miként nyerhetnénk megbocsátást. Aki hátat fordít a bűneinek és hit által Jézus Krisztushoz tér, annak abban a pillanatban megbocsáttatik minden vétke. A bűnbánat az üdvösségre vezető hit szerves része (Máté 3:2; 4:17; Cselekedetek 3:19).

Krisztusban még a legszörnyűbb bűnök is elfedeztetnek (lásd az 1Korinthus 6:9-11-ben az igazságtalan cselekedetek felsorolását, amelyekre mégis van bocsánat). Az üdvösség kegyelemből van, és a kegyelem megbocsát. Az ember azután is követ el bűnöket, hogy üdvösséget nyert, és Isten ilyenkor is felkínálja bűnbocsánatát. „Ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus” (1János 2:1).

Ám a bűntől való szabadulás nem minden esetben jelenti azt, hogy a bűntudattól is megszabadulnánk. Ha bocsánatot is nyertünk bűneinkre, elfeledni nem tudjuk azokat. Nem beszélve arról, hogy lelkünk ellensége, „testvéreink vádlója” (Jelenések 12:10) szüntelenül emlékeztet bennünket hibáinkra, vétkeinkre és kudarcainkra. Keresztény hívőként a következőket tehetjük, amikor bűntudatot érzünk:

1) Valljunk meg minden bűnt, amit felismertünk az életünkben, de még nem vallottunk meg! Bizonyos esetekben helyénvaló a bűntudat, ugyanis még nem került sor a bűnvallásra. Vagyis gyakran azért érzünk bűntudatot, mert csakugyan bűnösök vagyunk! (Figyeljük meg, mit mond Dávid a bűntudatról, és milyen megoldást talál rá a 32. Zsoltár 3-5. verseiben.)

2) Kérjük az Urat, hogy fedjen fel előttünk minden egyéb bűnt, amit meg kell vallanunk! Bátorság kell ahhoz, hogy az ember teljesen nyíltan és őszintén merjen megállni az Úr előtt. „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” (Zsoltárok 139:23-24).

3) Bízzunk Isten ígéretében, hogy Krisztus vérére tekintettel megbocsátja a bűnünket és megszabadít a bűntudattól (1János 1:9; Zsoltárok 85:2; 86:5; Róma 8:1)!

4) Ha olyan bűnök miatt érzünk bűntudatot, amelyeket már megvallottunk, és amelyekre már bocsánatot nyertünk, hamis bűntudatról van szó, amit el kell utasítanunk! Az Úr ígéretéhez hűen mindig megbocsátja vétkeinket. Olvassuk el a Zsoltárok 103:8-12 verseket és gondolkodjunk el rajtuk!

5) Kérjük az Urat, hogy dorgálja meg vádlónkat, a Sátánt, és adja vissza nekünk az örömöt, amely a bűntudattól való szabadulással jár (Zsoltárok 51:12)!

Érdemes tanulmányoznunk a 32. zsoltárt. Dávid király szörnyű bűnt követett el, és mégis megszabadult nem csupán a bűnétől, hanem a bűntudattól is. Kezelte a bűntudat okát, és átélte a bűnbocsánat valóságát. Idevág az 51. zsoltár is, ahol a bűn megvallásán van a hangsúly. Dávid bűntudattal és sajnálattal telve könyörög Istennél, aminek helyreállás és öröm az eredménye.

Végül, ha megbántuk a bűnünket, megtértünk belőle és megbocsátást nyertünk rá, ideje továbblépnünk. Ne feledjük, hogy mi, akik Krisztushoz tértünk, új teremtéssé lettünk Benne! „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.” (2Korinthus 5:17). Az elmúlt „régi” teremtés része a múltbeli bűnökre és a miattuk érzett bűntudatra való emlékezés is. Szomorú, hogy egyes keresztyének hajlamosak egykori bűnös életük emlékeinél leragadni, noha réges-régen el kellett volna temetniük azokat, hiszen „elmúltak”. Az ilyen magatartás nem csupán értelmetlen, hanem az Isten által nekünk szánt győztes keresztyén élettel is ellenkezik. Ahogy a szólás mondja: „Ha egyszer Isten kihúzott a pöcegödörből, ne ugorj vissza, és ne dagonyázz benne többet!”



Vissza a magyar oldalra



Hogyan kell kezelnie a keresztyén hívőnek a bűntudatot, amelyet a múltban – akár megtérése előtt, akár azután – elkövetett bűnök miatt érez?