Végezhetnek-e a keresztyének ördögűzést napjainkban?




Kérdés: Végezhetnek-e a keresztyének ördögűzést napjainkban?

Válasz:
Az exorcizmust (vagyis a démonok emberekből történő kiűzését) többen is gyakorolták az Evangéliumokban és a Cselekedetek könyvében – a tanítványok Krisztus utasítására tették (Máté 10), mások Krisztus nevében (Márk 9:38), de a farizeusok gyermekei (Lukács 11:18-19), Pál (Cselekedetek 16) és bizonyos ördögűzők (Cselekedetek 19:11-16) is végeztek ilyen tevékenységet.

Jézus tanítványai feltehetően azzal a céllal gyakorolták az exorcizmust, hogy bemutassák Krisztus uralmát a démonok fölött (Lukács 10:17) és igazolják, hogy ők maguk Jézus nevében és Jézus hatalmával járnak el. Az ördögűzés hitükről vagy annak hiányáról is tanúskodott (Máté 17:14-21). Az ördögűzés gyakorlata nyilvánvalóan fontos eleme volt a tanítványok szolgálatának, ugyanakkor nem világos, hogy pontosan milyen szerepet játszott a tanítvánnyá nevelésben.

Az Újszövetség későbbi részében érdekes módon némi hangsúlyeltolódás látható a démonok ellen vívott harc megítélésében. Az Újszövetség tanító könyvei (a Rómaiakhoz írott levéltől egészen Júdás leveléig) utalnak ugyan a démonok működésére, de nem szólnak a démonok kiűzéséről, és nem is biztatják erre a híveket. Arról olvasunk, hogy fegyverezzük fel magunkat ellenük (Efézus 6:10-18), álljunk ellene az ördögnek (Jakab 4:7), vigyázzunk (1 Péter 5:8), és ne adjunk helyet az ördögnek (Efézus 4:27). Arra azonban nem kapunk felszólítást, hogy űzzük ki másokból az ördögöt vagy démonait, vagy hogy egyáltalán ilyesmire törekedjünk.

Az Efézusi levél világos útmutatással szolgál azzal kapcsolatban, hogy miként arathatunk győzelmet az életünkben a gonosz erőkkel szemben vívott harc során. Mindenekelőtt Krisztusba kell vetnünk a hitünket (2:8-9), s ezzel „a levegő birodalmának fejedelme” (2:2) elveszíti az uralmát fölöttünk. Ezt követően – ismét csak Isten kegyelméből – levethetjük istentelen szokásainkat, és Isten szerinti szokásokat ölthetünk magunkra helyettük (4:17-24). Ehhez azonban nem démonok kiűzésére van szükség, hanem az elménk megújulására (4:23). Miután számos gyakorlati tanács hangzott el azzal kapcsolatban, hogy miként engedelmeskedjünk Istennek gyermekeiként, arra is emlékeztet bennünket az Ige, hogy szellemi hadviselés folyik körülöttünk. Ezt a csatát olyan fegyverekkel nyerhetjük meg, melyek segítségével megállhatunk „az ördög mesterkedésével szemben” (6:11) (ahelyett, hogy kiűznénk). Ezek a fegyverek pedig a következők: igazságszeretet, megigazulás, evangélium, hit, üdvösség, Isten beszéde és ima (6:10-18).

Úgy tűnik, hogy az Isten Igéjét a kezükben tartó keresztyéneknek több fegyver áll a rendelkezésükre a szellemi harc megvívásához, mint az első keresztyéneknek állt az újszövetségi könyvek megírása előtt. A démonok kiűzését – nagyrészt – az Isten Igéjével végzett evangélizáció és tanítványképzés váltotta fel. Mivel a szellemi harc módszereire vonatkozó újszövetségi ajánlások között nem szerepel a démonok kiűzése, nehéz lenne instrukciókkal szolgálni az ördögűzés mikéntjével kapcsolatban. Ha szükség van rá egyáltalán, akkor valószínűleg oly módon történhet, hogy szembesítjük az érintett személyt Isten beszédének az igazságával, valamint Jézus Krisztus nevével.



Vissza a magyar oldalra



Végezhetnek-e a keresztyének ördögűzést napjainkban?