Jóel könyve



Szerző: Jóel könyvében az áll, hogy Jóel próféta írtra (Jóel 1:1).

Keletkezés ideje: Jóel könyve vélhetően Kr. e. 835 és 800 között íródott.

A könyv célja: Júdában, ahol a könyv íródott, sáskajárás pusztított. A sáskák mindent letaroltak és megkopasztottak — a gabonamezőket, a szőlőültetvényeket, a kerteket és a fákat egyaránt. Jóel szimbolikusan menetelő emberi hadseregként ábrázolja a sáskákat, és Isten ítéletének tekinti az általuk okozott pusztítást, amelyet a bűneivel vont magára a nép. A könyvben két fő esemény kap hangsúlyt. Az egyik a sáskajárás, a másik pedig a Lélek kitöltetése. Péter Az apostolok cselekedetei 2. részében Jóeltől idéz, azt állítva, hogy a Lélek kitöltetésére vonatkozó ígéret pünkösdkor kezdett beteljesedni.

Kulcsigék:

Jóel 1:4: „Amit a hernyó meghagyott, megette a sáska, amit a sáska meghagyott, megette a szöcske, amit a szöcske meghagyott, megette a cserebogár.”

Jóel 2:25: „Kárpótollak azokért az évekért, amelyekben pusztított a sáska…”

Jóel 3:1 „Azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak.”

Rövid összefoglalás: A pusztító sáskajárást követően súlyos éhínség sújtja az országot. Jóel ezen események kapcsán küld figyelmeztető üzenetet Júdához. Az ellenséges seregek éppúgy végigtarolják majd az országot, ahogyan a sáskák vagy az éhínség, hacsak haladéktalanul és teljes mértékben meg nem térnek. Jóel az ország lakosságát és papságát egyaránt felszólítja, hogy kezdjenek böjtölni és alázzák meg magukat Isten bűnbocsánatát keresve. Ha így cselekszenek, ismételt anyagi és lelki áldásban lehet részük. Ettől függetlenül kétség kívül eljön az Úr napja. A rettegett sáskák semmiségnek tetszenek majd ahhoz az ítélethez képest, amely minden nemzetre elkövetkezik.

Jóel könyvén végig vonul az Úr napjának témája, vagyis Isten haragjának és ítéletének napja. Ez lesz az a Nap, amelyen Isten megmutatja haragját, hatalmát és szentségét, ezért ellenségeire nézve rettenetes lesz az a nap. Az első részben még a sáskajárás átélt borzalmaira utal az Úr napja kifejezés. A 2:1-17 egyfajta átmenetet képez; Jóel itt a sáskajárás és a szárazság metaforájával szólít fel ismételten a megtérésre. A Jóel 2:18-3:21 már eszkatológiai értelemben beszél az Úr napjáról, s a fizikai (2:21-27), lelki (2:28-32) és nemzeti (3:1-21) helyreállás ígéretét helyezi kilátásba a megtérő nép számára.

Mit vetít előre a könyv: Ahol az Ószövetség a bűn — akár egyéni, akár nemzeti bűn — büntetéséről beszél, mindig Jézus Krisztus eljövetelét vetíti előre. Az ószövetségi próféták folyamatosan megtérésre intették az izraelitákat, ám még ha engedtek is a felszólításnak, megtérésük kimerült a törvények betartásában és a jó cselekedetekben. Templomi áldozataik mindössze árnyékai voltak a végső, nagy áldozatnak, amelyet Krisztus hozott meg egyszer s mindenkorra a kereszten (Zsidó 10:10). Jóeltől tudjuk, hogy a végítélet, amely az Úr napján következik majd be, „nagy és igen félelmetes” lesz, és kérdés, hogy „ki bírja ki azt” (Jóel 2:11). A válasz az, hogy a maga erejéből senki. Ám ha hisszük, hogy Krisztus váltságot szerzett minden bűnünkre, nincs félnivalónk az Úr napjától.

Gyakorlati alkalmazás: Megtérés hiányában borzalmas, bizonyos és elsöprő erejű lesz az eljövendő ítélet. Ne a javainkban bízzunk, hanem az Úrban! Isten időnként a természet, fájdalmak vagy egyéb hétköznapi események révén is közelebb vonhat bennünket magához, de a megváltást végső soron mégis Jézus Krisztusban készítette el a számunkra, aki megfeszíttetett a bűneinkért, és tökéletes igazságára cseréli azokat (2Kor 5:21). Nincs vesztegetni való időnk! Isten ítélete hirtelen tör majd ránk, akár a tolvaj az éjszakában (1Thessz 5:2), úgyhogy mindig készen kell állnunk. Ma van az üdvösség napja (2Kor 6:2)! „Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani." (Ézs 55:6-7) Csak akkor menekülhetünk meg az Úr napján Isten haragjától, ha megváltást nyertünk.



Vissza a magyar oldalra



Jóel könyve