settings icon
share icon

Jeremiás könyve

Szerző: Jeremiás könyve 1. részének 1. verse Jeremiás prófétát nevezi meg a könyv szerzőjeként.

Keletkezés ideje: Jeremiás könyve Kr. e. 630 és 580 között íródott.

A könyv célja: Jeremiás könyve a Júdához szóló utolsó próféciákat örökíti meg, melyek az eljövendő pusztulásra figyelmeztették a népet, hacsak meg nem térnek a bűneikből. Jeremiás felszólította őket, hogy forduljanak vissza Istenhez, ugyanakkor felismerte, hogy megrögzött bálványimádásuk és erkölcstelenségük miatt elkerülhetetlenül utoléri őket a pusztulás.

Kulcsigék: Jer 1:5: „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek.”

Jer 17:9: „Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!” Jer 29:10-11: „Ezt mondja az Úr: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jó szót, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre. Mert csak én tudom, mi a tervem veletek — így szól az Úr —: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.”

Jeremiás 52:12-13: „Az ötödik hónap tizedikén, Nebukadneccar királynak, Babilónia királyának tizenkilencedik évében, eljött Jeruzsálembe Nebuzaradán testőrparancsnok, aki Babilónia királyának a szolgálatában állt. Felgyújtotta az Úr házát és a királyi palotát, és fölperzselte Jeruzsálem minden házát és valamennyi nagy palotáját.”

Rövid összefoglalás: Jeremiás könyve elsősorban az ítéletet jövendöli meg, amely égbekiáltó bálványimádása miatt fogja utolérni Júdát (Jer 7:30-34; 16:10-13; 22:9; 32:29; 44:2-3). Júda nemzete az utolsó igaz király, Jósiás halálát követően csaknem egészen elhagyta Istent és Isten parancsolatait, olyannyira, hogy Jeremiás prostituálthoz hasonlítja Júdát (Jer 2:20; 3:1-3). Isten megígérte, hogy a bálványimádást mindennél súlyosabban bünteti (3Móz 26:31-33; 5Móz 28:49-68), Jeremiás pedig arra figyelmeztette a népet, hogy elközelített az Isteni ítélet ideje. Az Úr számtalan alkalommal megmentette Júdát a pusztulástól, de türelme a végére járt. Jeremiás feljegyezte, hogy Nabukadneccar király meghódította és leigázta Júdát (Jer 24:1). Ám a nép még ekkor sem hagyott fel a lázadással, mire Isten visszahozta Nabukadneccart és a babiloni seregeket, s azok lerombolták és pusztasággá tették Júdát és Jeruzsálemet (52. rész). Isten a legsúlyosabb büntetés ellenére is megígéri, hogy visszahozza Júdát a nekik adott földre (Jer 29:10).

Mit vetít előre a könyv: A Jeremiás 23:5-6 az eljövendő Messiásról, Jézus Krisztusról prófétál. A próféta Dávid sarjának nevezi a Messiást (5. vers — Máté 1), és azt mondja róla, hogy bölcsen és igazságosan fog uralkodni (5. vers — Jel 11:15). Krisztus az, akiben Izráel felismeri majd az igazi Messiást, amikor szabadulást hoz választottainak (6. vers — Róma 11:26).

Gyakorlati alkalmazás: Jeremiás prófétának a lehető legkeményebb üzenetet kellett közvetítenie. Jeremiás szerette Júdát, de Istent náluk is jobban. Bármily fájdalmas is volt a számára, hogy szüntelenül ítéletet hirdessen népe fölött, engedelmeskedett Istennek, s azt mondta és azt tette, amit az Úr rábízott. Jeremiás azért könyörgött, hogy Isten könyörüljön Júdán, s közben bízott Isten jóságában és igazságosságában. Nekünk is engedelmeskednünk kell Istennek még akkor is, ha nehéz, fontosabbnak tartva Isten akaratát a magunk vágyainál, és hinnünk kell, hogy a végtelenül bölcs Isten, aki tökéleteset tervezett felőlünk, a lehető legjobb végkifejletet munkálja majd ki gyermekei számára (Róm 8:28).

English



Vissza a magyar oldalra

Jeremiás könyve
Oszd meg ezt az oldalt: Facebook icon Twitter icon Pinterest icon Email icon
© Copyright Got Questions Ministries