Miért féltékeny Isten?




Kérdés: Miért féltékeny Isten?

Válasz:
Fontos, hogy jól értsük a „féltékeny” szót. A 2 Mózes 20:5-ben, amikor Istent mutatja be, más mint amikor a féltékenység bűnéről van szó (Galata 5:20). A „féltékeny” szót arra használjuk, amikor irigykedünk valakire, akinek olyasmije van, ami nekünk nincs. Féltékenyek, irigyek lehetünk valakire, mert szép autója vagy háza van (tulajdon). Vagy féltékenyek, irigyek lehetünk valakire valamelyik képessége miatt (például fizikai képességei miatt). Vagy egy másik példa lehet, ha valakinek a szépségét irigyeljük.

A 2 Mózes 20:5-ben Isten nem azért féltékeny (féltőn szerető), mert valaki más dolgára lenne szüksége. A 2 Mózes 20:4–5 így szól: „Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok!...” Isten azért féltékeny, ha valaki másnak adja azt, ami jogosan őt illetné.

Ezekben az igeversekben Isten arról beszél, amikor az emberek bálványt készítenek, és azt imádják Isten helyett. Isten meg akarja kapni a neki járó imádatot és szolgálatot. Ahogy Isten maga megfogalmazza ebben a parancsolatban, bűnös dolog, ha nem Istent imádjuk. Az bűn, ha olyasmire vágyunk, vagy a miatt irigykedünk, ami nekünk nincs. Másként kell azonban értenünk a „féltékeny” szót, amikor Isten mondja magáról, hogy féltékeny. Ő azért féltékeny, ami már az övé: az egyedül őt megillető imádat és szolgálat miatt.

Egy gyakorlati példa talán segítségünkre lesz a különbség megértésében. Ha egy férfi azt látja, hogy egy másik férfi az ő feleségével flörtöl, akkor jogosan lesz féltékeny, mert csak neki van joga a feleségével flörtölni. Ez a fajta féltékenység nem bűn. Sőt, teljesen helyénvaló. Ha valami olyanért vagyunk féltékenyek, amiről Isten azt mondja, hogy a miénk, akkor ez jó és helyénvaló. A féltékenység bűn, ha valami olyasmi iránt ébreszt vágyat, ami nem a miénk. Az imádat, dicséret, tisztelet és hódolat kizárólag Istent illeti meg, hiszen egyedül ő igazán méltó rá. Ezért Isten jogosan féltékeny, amikor az imádatot, dicséretet, tiszteletet és hódolatot bálványok kapják. Ez pontosan az a féltékenység, amelyről Pál apostol beszél a 2 Korinthus 11:2-ben: „Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket”.



Vissza a magyar oldalra



Miért féltékeny Isten?