Mi történik a csecsemőkkel és a kisgyermekekkel, amikor meghalnak? Hol található a Bibliában a felelős döntéshozatal kora?




Kérdés: Mi történik a csecsemőkkel és a kisgyermekekkel, amikor meghalnak? Hol található a Bibliában a felelős döntéshozatal kora?

Válasz:
A felelős döntéshozatal korával kapcsolatos vita hevében gyakran átsiklanak a tény felett, miszerint akármilyen fiatal is egy gyermek, nem „ártatlan”, azaz nem bűntelen. A Biblia állítása szerint Isten előtt mindenki, a csecsemő vagy a kisgyermek is bűnös örökölt, eredendő bűne miatt, még ha nem is követett el személyesen bűnt. Az örökölt bűn az, amelyet szüleink örökítenek ránk. A Zsoltárok 51:7-ben Dávid így ír: „Lásd, én bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem.” Dávid felismerte, hogy már fogantatásakor bűnös volt. Már az a nagyon szomorú tény is mutatja, hogy a csecsemőkre is kihat Ádám bűne, hogy néha egy-egy csecsemő is meghal, hiszen a testi és szellemi halál Ádám eredeti bűnének a következménye.

Isten előtt mindenki bűnös, akár csecsemő, akár felnőtt; mindenki megsértette Isten szentségét. Az egyedüli módja annak, hogy miközben Isten igaz, egyben igazzá is nyilvánítson valakit az, ha az illető a Krisztusba vetett hit által bűnbocsánatban részesül. Krisztus az egyetlen út. A János 14:6 így jegyzi fel Jézus szavait: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.” A Cselekedetek 4:12-ben Péter pedig ezt hirdeti: „Nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.” Az üdvösség egyéni döntés kérdése.

Mi a helyzet azokkal a csecsemőkkel és kisgyermekekkel, akik nem érik el az egyéni döntésre való képesség korát? A felelős döntéshozatal kora egy olyan fogalom, amely szerint azokat, akik még e kor betöltése előtt meghalnak, kegyelme és irgalma alapján Isten automatikusan üdvözíti. A felelős döntéshozatal kora az a hit, amely szerint Isten mindenkit megment, aki úgy hal meg, hogy nem volt képes eldönteni, hogy Krisztust választja vagy sem. Leggyakrabban ezt a kort a 13 éves korban állapítják meg, mégpedig a zsidó hagyomány alapján, miszerint egy gyermek ebben a korban válik felnőtté. Ugyanakkor a Biblia ezt közvetlenül nem támasztja alá. Valószínű, hogy ez a kor gyermekenként változik. Egy gyermek akkor lépett bele a felelős döntéshozatal korba, amikor hit által már képes Krisztus mellett vagy Krisztus ellen dönteni.

A fentieket szem előtt tartva fontoljuk meg a következőket is: Krisztus halála elégséges az egész emberiség számára. Az 1 János 2:2 szerint „ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világ bűnéért is.” Ez az igevers egyértelműen azt állítja, hogy Jézus halála minden bűnre elegendő, nem csak konkrétan azokéra, akik hittel őhozzá fordulnak. Ez a tény lehetőséget biztosítana Istennek, hogy Krisztus váltságát azok esetében is elfogadja, akik nem tudtak hinni.

Ezzel a témával leginkább a 2 Samuel 12:21–23 igeszakasz foglalkozik. A szövegrész hátteréül az szolgál, hogy Dávid király házasságtörést követett el Betsabéval, amiből gyermekük fogant. Az Úr elküldte Nátán prófétát, hogy tudassa Dáviddal: bűne miatt elveszi tőle a gyermeket, meg fog halni. Dávid reakciója a bánkódás, gyászolás és a gyermekért való imádkozás volt. Azonban amint a gyermek meghalt, Dávid szomorkodása is véget ért. Szolgái meglepve hallották ezt. Így szóltak Dávid királyhoz: „Miért tetted ezt? Amíg élt a gyermek, böjtöltél és sírtál, de amikor meghalt a gyermek, fölkeltél és ettél. Ő így felelt: Amíg a gyermek élt, böjtöltem és sírtam, mert ezt gondoltam: ’Ki tudja, talán könyörül rajtam az Úr, és életben marad a gyermek.’ De most, hogy meghalt, miért böjtöljek? Vissza tudom-e még hozni őt? Én megyek majd őhozzá, de ő nem tér vissza hozzám.” Dávid válasza azt tükrözi, hogy Istennél biztonságban vannak, akik még nem képesek hinni. Azt mondta Dávid, hogy elmegy a gyermekhez, de nem tudja visszahozni. Éppen annyira sokat mondó, hogy Dávidnak ez vigasztalást jelentett. Tehát úgy tűnik, azt mondta ezzel Dávid, hogy találkozik majd a gyermekkel (a mennyben), de nem tudja őt visszahozni.

Noha lehetséges, hogy Isten azoknál is figyelembe vegye Krisztus bűnért való fizetségét, akik még nem képesek dönteni, a Biblia nem állítja ezt konkrétan. Ezért nem szabad a témában hajthatatlan, dogmatikus álláspontot képviselnünk. Isten szeretetébe és irgalmába beleillő dolog lenne, ha Krisztus halálát azok esetében is figyelembe venné, akik nem képesek még hinni. Álláspontunk szerint Isten a gyermekek és a szellemi fogyatékkal élők esetében elfogadja Krisztus bűnért kifizetett váltságát, mert ezek az emberek nem képesek megérteni bűnös mivoltukat és azt, hogy szükségük van a Megváltóra — de mégsem lehetünk dogmatikusak a kérdésben. Azonban abban biztosak vagyunk, hogy Isten telve van szeretettel, szentséggel, igazsággal és kegyelemmel. Bármit is tesz, az mindig helyes és jó.



Vissza a magyar oldalra



Mi történik a csecsemőkkel és a kisgyermekekkel, amikor meghalnak? Hol található a Bibliában a felelős döntéshozatal kora?