Énekek éneke



Szerző: Az Énekekét énekét a könyv első verse szerint Salamon írta. Ez egyike annak az 1.005 éneknek, amelyet Salamon szerzett (1Kir 4:32). Az „Énekek éneke” cím szuperlativuszt használ, mintegy arra utalva, hogy ez Salamon énekeinek a legjobbika.

Keletkezés ideje: Salamon ezt az éneket vélhetően uralkodása első felében írta, vagyis keletkezésének ideje Kr. e. 965 körülre tehető.

A könyv célja: Az Énekek éneke a férj és a feleség szerelmi kapcsolatát magasztaló lírai költemény, mely az Isten tervei szerinti házasságot mutatja be. A férfinak és a nőnek a házasság kötelékében kell együtt élnie, s lelkileg, érzelmileg és testileg egyaránt szeretniük kell egymást.

A könyv két szélsőséges nézettel helyezkedik szembe: az aszketizmussal (az élvezetek minden formájának tagadásával) és a hedonizmussal (az élvezetek kizárólagos keresésével). Az Énekek énekében ábrázolt házasság a törődő, elkötelezett és gyönyörökben gazdag házastársi kapcsolat mintaképe.

Kulcsigék: Énekek éneke 2:7; 3:5; 8:4: „Ne keltsétek, ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja!”

Énekek éneke 5:1: „Egyetek, igyatok, barátaim, részegedjetek meg a szerelemtől!”

Énekek éneke 8:6-7: „Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az ÚRnak lángja. Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni. De ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szeretetért, csak megvetnék érte.”

Rövid összefoglalás: A vers formáját tekintve a férj (a király) és felesége (Szulamit) közti párbeszéd. A könyv három része az udvarlást (1:1 - 3:5), az esküvőt (3:6 - 5:1) és az egyre érettebbé váló házasságot (5:2 - 8:14) mutatja be.

Az ének az esküvő előtt kezdődik, amikor a menyasszony vágyik jegyesének közelségére. Bár sóvárog gyengédsége és a vele töltött intim együttlét után, azt tanácsolja, hogy hagyjuk a szerelmet természetesen, a maga idejében kialakulni. A király dicséri Szulamit szépségét, hogy minden bizonytalanságát eloszlassa a külsejével kapcsolatban. Szulamit azt álmodja, hogy elveszíti Salamont, és az egész várost tűvé teszi érte. Amikor végül az őrök segítségével sikerül megtalálnia, biztonságos helyre viszi és nem ereszti többé. Miután felébredt, újra hangsúlyozza, hogy a szerelmet nem szabad erőltetni.

A nászéjszakán az ifjú férj ismét felesége szépségét dicséri, a feleség pedig — erősen szimbolikus nyelven — arra biztatja hitvesét, hogy élvezze mindazt, amit felkínálhat neki. Szeretkeznek egymással, és Isten áldását adja az együttlétükre.

Házastársi kapcsolatuk előrehaladtával egy nehéz időszakon is átmennek — ezt egy újabb álom érzékelteti. Ebben a második álomban Szulamit visszautasítja a férjét, mire az elmegy. Szulamit bűntudattal telve kutat utána, de az őrök ezúttal ahelyett, hogy segítségére lennének, még meg is verik — ami a mardosó lelkiismeretet szimbolizálja. A történet jól végződik, mert a szerelmesek ismét egymásra találnak és kibékülnek.

Az ének végén a férj és a feleség is biztos a másik szerelmében, az igaz szerelem maradandó voltáról énekelnek, és egymás közelségére vágynak.

Mit vetít előre a könyv: Egyes bibliakutatók Krisztus és az Egyház jelképes ábrázolását látják az Énekek énekében, ahol Krisztust a király, az egyházat pedig Szulamit szimbolizálja. Bár véleményem szerint a könyvet szó szerint, vagyis a házasságot bemutató műként kell értelmezni, egyes elemei valóban az Egyháznak a Királyhoz, vagyis az Úr Jézushoz fűződő kapcsolatát vetítik előre. A 2. rész 4. verse („zászló felettem szerelme” — Károli) azt mutatja be, hogyan az Úr Jézus megkereste és megvásárolta mindazokat, akik hisznek benne. Lelki gazdagság vesz körül bennünket, és Krisztus betakar minket szeretetével. A 16. versben így olvassuk: „Szerelmesem enyém, s én az övé vagyok, övé, ki a liliomok közt legeltet.” Ez a kép nem csupán azt érzékelteti, hogy a hívő biztonságban van Krisztusban (Jn 10:28-29), hanem a Jó pásztort is bemutatja, aki ismeri a juhait — a híveket — és leteszi értük az életét (Jn 10:11). Neki köszönhetően nem viseljük többé magunkon a bűn szennyét, mert vérével lemosta rólunk „hibáinkat” (Én 4:7; Ef 5:27).

Gyakorlati alkalmazás: A mai világban sokan sokféleképpen gondolkodnak a házasságról. Az egyre gyakoribb válások és a házasság újraértelmezésére tett kísérletek szöges ellentéten állnak az Énekek énekével. A bibliai költő szerint a házasságot ünnepelni kell, élvezni és megbecsülni. A könyv néhány gyakorlati irányelvet is elénk tár a házasságok erősítéséhez:

1) Add meg a társadnak a neki járó figyelmet! Szánj rá időt, hogy igazán megismerhesd!
2) A sikeres kapcsolat titka a bátorításban és a dicséretben rejlik, nem pedig a kritikában.
3) Élvezzétek egymás társaságát! Időnként menjetek el valahová kettesben! Legyetek kreatívak, sőt játékosak! Élvezzétek a házastársi szerelem Istentől kapott ajándékát!
4) Tégy meg minden szükségeset a házastársad iránti elkötelezettséged erősítéséhez! Újítsd meg a neki tett esküdet, dolgozzátok fel a problémákat, és fel se merüljön köztetek a válás lehetősége. Isten azt szeretné, ha békét és biztonságot adó szeretetkapcsolatban élnétek együtt.



Vissza a magyar oldalra



Énekek éneke