A nyomorúság időszakához képest mikor fog az elragadtatás bekövetkezni?




Kérdés: A nyomorúság időszakához képest mikor fog az elragadtatás bekövetkezni?

Válasz:
A Gyülekezetben napjaink egyik legvitatottabb kérdése az, hogy az elragadtatás a nyomorúság időszakához képest mikor fog megtörténni. A három alapvető nézet a pretribuláció (az elragadtatás a nyomorúság előtt fog bekövetkezni), midtribuláció (az elragadtatás a nyomorúság időszakának felénél fog bekövetkezni), illetve poszttribuláció (az elragadtatás a nagy nyomorúság végén fog bekövetkezni). A negyedik nézet, az Isten haragjának kitöltetése előtti elragadtatás valójában a midtribulációs álláspont enyhe módosítása.

Először is fontos meghatározni a nyomorúság időszakának célját. A Dániel 9:27 szerint van egy hetvenedik „hét” (hét év), aminek még el kell jönnie. Dániel teljes próféciája a hetven hétről (Dániel 9:20–27) valójában Izrael népéről szól. Ez egy olyan időszak lesz, amikor Isten figyelme leginkább Izráelre összpontosul. A hetvenedik hétnek, tehát a nyomorúság időszakának is olyan időszaknak kell lennie, amikor Isten különös módon foglalkozik Izráellel. Míg ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Gyülekezet ne lehetne jelen, felveti azt a kérdést, hogy miért kellene a Gyülekezetnek a földön tartózkodnia ez alatt az idő alatt.

A Szentírás az elragadtatásról elsődlegesen az 1 Thesszalonika 4:13–18-ban beszél. Itt leírja, hogy mindazok, akik élnek és hisznek, vagy már meghaltak, de hittek, találkozni fognak az Úr Jézussal és örökké Vele lesznek. Az elragadtatás azt jelenti, hogy Isten elviszi az övéit a földről. Néhány verssel később, az 1 Thesszalonika 5:9-ben Pál ezt mondja: „Mert az Isten nem haragra rendelt minket, hanem hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által.” A Jelenések könyve — ami elsődlegesen a nyomorúság időszakával foglalkozik — prófétikus üzenet arról, Isten hogyan fogja kitölteni haragját a földre a nyomorúság időszakában. Isten részéről következetlennek tűnik, hogy azt ígéri a hívők számára, hogy nem fognak haragja miatt szenvedni, de mégis a földön hagyja őket, hogy szenvedjenek a nyomorúság időszakában. Úgy tűnik, hogy a tény, hogy Isten előbb megígéri, hogy elviszi népét a földről, majd röviddel utána megígéri, hogy megmenti a keresztyéneket a haragjától, összekapcsolja ezt a két eseményt.

Az elragadtatás időzítésével kapcsolatos másik fontos szakasz a Jelenések 3:10, ahol Krisztus megígéri, hogy megmenti a híveket a „kísértés órájától”, ami a földet sújtani fogja. Ez két dolgot jelenthet. Vagy Krisztus megvédi az övéit a kísértések közepette, vagy kimenti őket belőlük. Mindkettő a görögből fordított „-ból, -ből” helytálló jelentése. Fontos azonban meglátnunk azt, hogy az ígéret szerint mitől tartatnak meg majd a hívők. Nem csak a megpróbáltatások közepette, hanem a „kísértés órájában”. Krisztus azt ígéri, hogy megóvja a hívőket attól az időszaktól, amikor a megpróbáltatások lesznek, nevezetesen a nyomorúság időszakától. A nyomorúság időszakának célja, az elragadtatás célja, az 1 Thesszalonika 5:9 jelentése és a Jelenések 3:10 magyarázata mind világosan alátámasztja a nyomorúság időszaka előtti elragadtatás álláspontját. Ha a Bibliában leírtakat szó szerint és következetesen értelmezzük, akkor a nyomorúság időszaka előtti elragadtatás álláspontja a legbiblikusabb magyarázat.



Vissza a magyar oldalra



A nyomorúság időszakához képest mikor fog az elragadtatás bekövetkezni?