Mi a diszpenzácionalizmus és bibliai-e?




Kérdés: Mi a diszpenzácionalizmus és bibliai-e?

Válasz:
A diszpenzácionalizmus egy teológiai rendszer, melynek két fő megkülönböztető jegye van. 1) A Szentírás, és különösen a bibliai próféciák következetes szó szerinti értelmezése. 2) Különbségtétel Izrael és a gyülekezet között Isten tervében.

A diszpenzácionalisták kimondják, hogy szövegértelmezésük módszere a szó szerinti magyarázat, amely azt jelenti, hogy a szavaknak egy adott korban használt hétköznapi jelentését veszik figyelembe. Ebben a módszerben a szimbólumokat, szólásmondásokat és szóképeket egyszerűen értelmezik, és ez semmiképpen sem áll ellentétben a szó szerinti magyarázattal. Még a szimbólumok és átvitt értelmű kijelentések mögött is van szó szerinti jelentés.

Legalább három oka van, amiért ez a legjobb megközelítése a Szentírás magyarázatának. Először, filozófiailag, magának a nyelvnek a célja is látszólag megköveteli a szó szerinti értelmezést. Isten azért adta a nyelvet, hogy kommunikálni tudjon az emberrel. A második ok bibliai. Minden Jézus Krisztusról szóló ószövetségi prófécia szó szerint teljesedett be. Jézus születése, Jézus szolgálata, Jézus halála és feltámadása mind pontosan és szó szerint úgy történt, ahogyan az Ószövetség ezeket előrevetítette. Az Újszövetségben ezek közül a próféciák közül egyik sem jelképesen teljesedett be. Ez egy erős érv a szó szerinti magyarázat módszere mellett. Ha nem a szó szerinti magyarázatot használjuk a Szentírás tanulmányozásakor, akkor nincs objektív mércénk, ami alapján megérthetnénk a Bibliát. Minden egyes ember úgy értelmezhetné a Bibliát, ahogy jónak látja. A bibliamagyarázat lesüllyedne a „nekem ez az igerész ezt és ezt mondja…” szintjére ahelyett, hogy kimondanánk, hogy a „a Biblia azt mondja…” Sajnos már ez a helyzet az esetek nagy részében, amelyeket ma bibliamagyarázatnak hívunk.

A diszpenzácionalista teológia az tanítja, hogy Istennek két elkülönült népe van: Izrael és a Gyülekezet. A diszpenzácionalisták abban hisznek, hogy a megváltás mindig is hit által történt — az Ószövetségben az Istenbe vetett hit által, az Újszövetségben pedig a Fiúba vetett hit által. A diszpenzácionalisták szerint a Gyülekezet nem váltotta fel Izraelt Isten tervében, és az Ószövetségen Izrael számára szóló ígéretek nem ruházódtak át a Gyülekezetre. Abban hisznek, hogy az ígéretek, melyeket Isten Izrael népének (terület, nagyszámú utód, áldások) az Ószövetségben tett, végül be fognak teljesedni abban az ezeréves korszakban, melyről a Jelenések könyve 20. része beszél. A diszpenzácionalisták abban hisznek, hogy ahogyan most Isten figyelme a Gyülekezetre irányul, a jövőben ismét Izraelre fog irányulni (Róma 9–11).

Ezt a rendszert alapul véve a diszpenzácionalisták hét korszakra osztják fel a Bibliát: Ártatlanság (1 Mózes 1:1–3:7), lelkiismeret (1 Mózes 3:8–8:22), emberi kormányzás (1 Mózes 9:1–11:32), ígéret (1 Mózes 12:1–2 Mózes 19:25), törvény (2 Mózes 20:1–Cselekedetek 2:4), kegyelem (Cselekedetek 2:4–Jelenések 20:3), és az ezeréves királyság (Jelenések 20:4–6). Még egyszer, ezek a korszakok nem a megváltáshoz vezető utak, hanem különböző módok, ahogyan Isten kapcsolatban van az emberrel. A diszpenzácionalizmus mint rendszer Krisztus visszajövetelének premillenista magyarázatához és a nyomorúság korszakát megelőző elragadtatásba vetett hithez vezet. Összefoglalva, a diszpenzácionalizmus (korszakelmélet tana) egy olyan teológiai rendszer, mely hangsúlyozza a bibliai próféciák szó szerinti értelmezését és világos különbséget tesz Izrael népe és a Gyülekezet között, valamint a Bibliát hét különböző korszakra osztja.



Vissza a magyar oldalra



Mi a diszpenzácionalizmus és bibliai-e?