Dániel könyve



Szerző: Dániel könyve Dániel prófétát említi a könyv szerzőjeként (Dán 9:2; 10:2), és hasonlóképpen Jézus is (Mt 24:15).

Keletkezés ideje: Dániel könyve vélhetően Kr. e. 540 és 530 között íródott.

A könyv célja: Kr. e. 605-ben Nabukadneccar babiloni király meghódította Júdát, és a lakosság jelentős részét — köztük Dánielt is — Babilonba deportálta. Dániel Nabukadneccar, majd a trónon őt követő uralkodók udvarában szolgált. Dániel könyve Dániel próféta tetteit, próféciáit és látomásait örökíti meg.

Kulcsigék: Dániel 1:19-20: „A király elbeszélgetett velük, de egy sem akadt több közöttük olyan, mint Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá. Ők tehát a király szolgálatába álltak. Akármit kérdezett tőlük a király, bölcsesség és értelem dolgában tízszer okosabbaknak találta őket egész országa minden mágusánál és varázslójánál.”

Dániel 2:31: „Neked, ó király, látomásod volt: egy nagy szobrot láttál. A szobor hatalmas és roppant fényes volt. Előtted állt, és rettenetes volt ránézni is.”

Dániel 3:17-18: „Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó, király! De ha nem tenné is, tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál!”

Dániel 4:31b-32: „…az ő uralma örök uralom, és királysága megmarad nemzedékről nemzedékre. A föld minden lakóját semminek tekinti, tetszése szerint bánik a menny seregével és a föld lakóival. Senki sem foghatja le a kezét, és senki sem mondhatja neki: mit csinálsz?”

Dániel 9:25-27: „Tudd meg azért, és értsd meg: Attól fogva, hogy elhangzott a kijelentés Jeruzsálem újjáépüléséről, hét hét fog eltelni a fejedelem felkenéséig. Azután még hatvankét hét, és újjáépülnek a terek és a falak nyomorúságos időkben. A hatvankét hét eltelte után megölik a felkentet, senkije sem lesz. Egy eljövendő fejedelem népe pedig elpusztítja a várost és a szentélyt. Elvégzett dolog, hogy pusztán álljanak a háború végéig. De a fejedelemnek is vége lesz, ha jön az áradat. Erős szövetséget köt sokakkal egy hétre, de a hét közepén véget vet a véres- és az ételáldozatnak. A templom szegélyére odakerül az iszonyatos bálvány, míg csak rá nem szakad a pusztítóra a végleges megsemmisülés.”

Rövid összefoglalás: Dániel könyve három fő részből áll. Az 1. rész arról számol be, hogy miként hódították meg Jeruzsálemet a babiloniak. Dánielt és három barátját sokakkal egyetemben Babilonba hurcolták, majd bátorságuknak és Isten rajtuk nyugvó, nyilvánvaló áldásának köszönhetően udvari szolgálattal bízták meg őket (Dán 1:17-20).

A 2-7. részekből megtudjuk, hogy Nabukadneccar király álmot látott, amelyet csak Dániel tudott helyesen megmagyarázni. Az álomban megjelenő hatalmas szobor a jövőben felemelkedő királyságokat szimbolizálta. Nabukadneccar azután önmagáról is készíttetett egy nagy szobrot, és elrendelte, hogy mindenki azt imádja. Sadrak, Mésak és Abédnegó nem voltak erre hajlandók, ezért egy tüzes kemencében végezték, ám Isten csodálatos módon megmentette őket. Isten ítéletet tartott Nabukadneccar fölött a büszkesége miatt, de miután beismerte Isten mindenható voltát, ismét helyreállította.

Az 5. részben arról olvasunk, hogy Nabukadneccar fia, Bélsaccar megszentségtelenítette a jeruzsálemi templomból elhurcolt edényeket, mire Isten egy falra írt üzenettel felelt. Az írást egyedül Dániel tudta megmagyarázni — így derült ki, hogy az Úr közelgő ítéletére figyelmeztet. Dánielt az oroszlánok barlangjába vetették, mert nem volt hajlandó imádkozni az uralkodóért, de csoda folytán ő is megmenekült. Látomásban négy vadállatot látott, amelyek Babilóniát, a méd-perzsa birodalmat, Görögországot és Rómát jelképezték.

A 8-12. rész egy látomást ír le, benne kossal, kecskebakkal és szarvakkal, ami szintén a jövőben királyságokat és uralkodókat jelképezi. A 9. részben a „hetven hétről” szóló Dánieli prófécia olvasható. Isten pontosan megmondta Dánielnek, hogy mikor jön el a Messiás, és mikor fogják megölni. A prófécia egy jövőbeni uralkodót is említ, aki hét évre szóló szövetséget köt Izráellel, de három és fél év után megszegi, majd nem sokkal ezt követően bekövetkezik a nagy ítélet és a „végleges megsemmisülés”. Dánielt angyal látogatja meg és erősíti e döbbenetes látomás után, aki részletesen meg is magyarázza a látottakat.

Mit vetít előre a könyv: A tüzes kemencéről szóló történet, akárcsak Dániel oroszlánbarlangba vettetésének a története, a Krisztus által hozott szabadulást vetíti előre. Sadrak, Mésak és Abédnegó kijelentik, hogy Isten az, aki megszabadít (Dán 3:17). Isten hozzájuk hasonlóan szabadított meg bennünket is a pokol lángjai közül azzal, hogy elküldte Jézust, aki meghalt a bűneinkért (1Pt 3:18). Dániel esetében Isten angyalt küldött, hogy zárja be az oroszlánok száját, és így Dániel megmenekült a halálból. A mi életünkre a bűnök jelentenek halálos fenyegetést, de Jézus Krisztus megment bennünket.

A végidőkkel kapcsolatos Dánieli látomás úgy mutatja be Izráel Megváltóját, mint aki sokakat megtisztít és megszentel (Dán 12:10). Ő a mi igazságunk (1Pt 5:21), aki eltörli vérvörös bűneinket, és fehérek lehetünk, akár a hó (Ézs 1:18).

Gyakorlati alkalmazás: Sadrak, Mésak és Abédnegó példáját követve nekünk is mindig ki kell állnunk azért, amit igaznak hiszünk. Nem érhet bennünket akkora büntetés, amelynél Isten ne lenne hatalmasabb. Isten méltó rá, hogy bízzunk benne, függetlenül attól, hogy végül megszabadít-e bennünket vagy sem. Ő tudja, mi a legjobb, és megbecsüli azokat, akik bíznak benne és engedelmeskednek neki.

Istennek terve van, mégpedig pontos és részletekbe menő terve. Ismeri és kezében tartja a jövőt, és amit előre megmondott, az szóról-szóra megvalósul. Higgyük hát benne!



Vissza a magyar oldalra



Dániel könyve