Kérdés
Mi az az csendesség?
Válasz
A csendesség a keresztyén élet mindennapjainak szerves része, hiszen ez az az idő, amikor beülünk egy kényelmes és félreeső helyre (többnyire) az otthonunkban, ahol nem kell másra figyelnünk, csak Istenre. A csendesség a nap azon része, amelyet a hívő és Isten közötti találkozóra jelölünk ki. Ennek egyik része az, hogy elolvasunk egy tetszőleges igeszakaszt, majd imádkozunk.
Minden hívőnek szüksége van arra, hogy elcsendes edjen az Úr előtt. Ha magának Jézusnak is szüksége volt rá, mennyivel inkább nekünk! Jézus gyakran félrevonult a többiektől, hogy rendszeresen időt tölthessen Atyjával, ahogy az a következő igeszakaszokból is kiderül: „Akkor elment velük Jézus egy helyre, amelyet Gecsemánénak hívtak, és így szólt tanítványaihoz: "Üljetek le itt, amíg elmegyek, és amott imádkozom"” (Máté 26:36). „Nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt, kiment, elment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott” (Márk 1:35). „Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott” (Lukács 1:16).
A csendesség hossza nem számít, de elég időt kell szánnunk arra, hogy elmélkedni tudjunk az olvasottak felett, és imádkozzunk a tanultakért vagy bármi egyébért, ami eszünkbe jut. Megéri közeledni Istenhez, és ha már kialakítottuk a csendességtartást, már alig fogjuk várni az időt, hogy ismét tanulmányozhassuk az igét és imádkozhassunk. Ha úgy véljük, hogy túl zsúfolt a napunk ahhoz, hogy naponta időt szakítsunk a mennyei Atyánkra, akkor át kell gondolnunk a napunkat, és meg kell válnunk a „zsúfoló” tényezőktől.
Figyelmeztetés: néhány keleti vallás, amely a meditálás (elmélkedés) alapjaira épít, azt tanítja, hogy ki kell üresítenünk az elménket azáltal, hogy egy adott hangot vagy szót ismételgetünk újra és újra. Ha ezt tesszük, teret adunk a sátánnak, hogy elfoglalja és feldúlja az elménket. A hívőknek inkább Pál apostol szavait kell követniük: „Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe” (Filippi 4:8)! Amikor ilyen csodálatos gondolatokkal töltjük meg az elménket, csakis békességet hozhatunk és Istennek szerezhetünk örömet. A csendesség alatt az elménk megújulása által kell megváltoznunk, (Róma 12:2), nem pedig az elménk kiürítése által.
English
Mi az az csendesség?
