Mi a judaizmus, és miben hisznek a zsidók?




Kérdés: Mi a judaizmus, és miben hisznek a zsidók?

Válasz:
Mi a judaizmus, és kik vagy mik a zsidók? Csupán vallás a judaizmus, vagy egyfajta kulturális identitást, esetleg egy etnikai csoportot jelöl? És a „zsidó” név vajon egy embercsoport/törzs vagy egy nemzet elnevezése? Milyen a zsidók hite, és mindnyájan ugyanabban hisznek-e?

A „zsidó” kifejezést a szótárak így definiálják: „Júda törzsének tagja”, „izraelita”, „egy Palesztinában a Kr. e. VI. századtól a Kr. u. I. századig jelenlévő nép tagja”, „genealógiai leszármazás vagy áttérés útján az ókori zsidó nép utódjának tagja”, „a judaizmust követő személy”.

A rabbinikus judaizmus szerint az számít zsidónak, akinek zsidó volt az édesanyja, vagy hivatalosan felvette a judaista vallást. Ezt alátámasztandó gyakran idézik a 3Mózes 24:10-et, habár a Tóra nem támogatja határozottan e hagyományt. Egyes rabbik szerint a zsidóságnak semmi köze ahhoz, hogy az illető miben hisz. Azt mondják, nem szükséges betartani a zsidó törvényeket és szokásokat ahhoz, hogy valaki zsidónak számítson, és akkor is lehet valaki zsidó, ha egyáltalán nem hisz Istenben.

Más rabbik határozottan állítják, hogy csak az lehet zsidó, aki követi a Tóra tanait és elfogadja „a zsidó hit tizenhárom elvét”, amelyeket Maimonides (Mosé ben Maimon rabbi, a középkor egyik legnagyobb zsidó tanítója) fogalmazott meg. Máskülönben az illető csak „biológiai” szempontból számít zsidónak, de a judaizmushoz nincs köze.

A Tóra (a Biblia első öt könyve) azt tanítja az 1Mózes 14:13-ban, hogy Ábrámot, akit általában az első igazi zsidóként tartanak számon, „héber”-nek nevezték. A „zsidó” név Jákob tizenkét fia és Izrael tizenkét törzse egyikének, mégpedig Júda nevéből ered. A „zsidó” jelzővel eredetileg csupán azokat illették, akik Júda törzséből származtak, de amikor a királyság Salamon uralkodása után kettészakadt (1Kir 12), mindazokat jelölte, akik a judeai királyságban éltek, azaz Júda, Benjámin és Lévi törzsének tagjait egyaránt. Ma sokan úgy vélik, hogy mindenki zsidó, aki Ábrahám, Izsák és Jákob leszármazottja, függetlenül attól, hogy ősei az eredeti tizenkét törzs melyikéhez tartoztak.

Miben hisznek tehát a zsidók, és melyek a judaizmus legfontosabb tanai? Ma a judaizmusnak öt fő formája vagy szektája létezik a világon: az ortodox, a konzervatív, reform, rekonstrukcionista és humanista. Bár az egyes csoportok hitelvei és előírásai óriási eltéréseket mutatnak, a judaizmus hagyományos tanai között említhetjük az alábbiakat:

Isten minden létező teremtője; egy Isten van, aki nem testbe létező, és a világmindenség kormányzójaként egyedül Ő méltó az imádatra.

A héber Biblia első öt könyvét Isten jelentette ki Mózesnek. Ezeket nem szabad megváltoztatni, sem bármit is hozzájuk tenni.

Isten a prófétákon keresztül kommunikált a zsidó néppel.

Isten figyelemmel kíséri az emberek életét, és jó cselekedeteikért megjutalmazza, a rosszért pedig megbünteti őket.

Habár a keresztények hite is ugyanazon a héber Szentíráson alapul, mint a zsidóké, fontos különbségeket mutat a zsidó hithez képest: a zsidók általában a cselekedetekre és a viselkedésre helyezik az elsődleges hangsúlyt, és azt állítják, hogy a hit a cselekedetekben nyilvánul meg. Ez az álláspont ütközik a konzervatív keresztények nézetével, akik szerint a hit a legfontosabb, és a cselekedetek csupán a hit gyümölcsei.

A zsidó hit nem fogadja el az eredendő bűnt (a kereszténységnek azt a tanítását, hogy minden ember örökölte Ádám és Éva bűnét, amikor azok engedetlenek voltak Isten parancsainak az Édenkertben).

A judaizmus szerint a világ és az emberek, Isten teremtményei lévén, alapvetően jók.

A zsidó hívek a micvót (isteni parancsolatok) betartása révén szentelhetik meg az életüket és kerülhetnek közelebb Istenhez.

Nincs szükség megváltóra vagy közbenjáróra.

A Mózes 3. könyvében és más könyvekben olvasható 613 parancsolat a zsidók életének minden területét szabályozza. A 2Mózes 20:1-17 és az 5Mózes 5:6-21 versekben olvasható Tízparancsolat a Törvény rövid summája.

A Messiás (Isten felkentje) még csak ezután fog eljönni, és újra összegyűjti a zsidókat Izrael földjére. Akkor az összes halott feltámad, és újjáépül a jeruzsálemi templom, amelyet Kr. u. 70-ben romboltak le a rómaiak.

A zsidóság Jézusról alkotott véleménye jelentős eltéréseket mutat. Egyesek nagy erkölcsi tanítóként tartják számon Jézust, míg mások hamis prófétaként vagy a kereszténység bálványisteneként. Némely zsidó szekták tagjai ki sem mondják a nevét, mivel tilos bármiféle bálvány nevét a szájukra venniük.

A zsidókat gyakran Isten választott népeként említik. Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen értelemben is feljebbvalók volnának más népeknél. A 2Mózes 19:5 és más hasonló igeversek csupán azt állapítják meg, hogy Isten Izraelt választotta ki arra a célra, hogy átvegyék és tanulmányozzák a Tórát, egyedül Istent imádják, megnyugodjanak szombaton, és megüljék az ünnepeket. Nem azért választotta ki őket Isten, hogy jobbak legyenek a többieknél, hanem hogy fényként világítsanak a pogányok előtt, és áldássá váljanak minden nemzet számára.



Vissza a magyar oldalra



Mi a judaizmus, és miben hisznek a zsidók?