Jézust valóban pénteken feszítették keresztre? Ha így van, akkor hogyan töltött három napot a sírban, ha vasárnap támadt fel?




Kérdés: Jézust valóban pénteken feszítették keresztre? Ha így van, akkor hogyan töltött három napot a sírban, ha vasárnap támadt fel?

Válasz:
A Biblia nem határozza meg pontosan, Jézust melyik nap feszítették keresztre. A két legszélesebb körben elfogadott nézet pénteket illetve szerdát jelöl meg. Némelyek viszont a kettő közötti megoldást választva a csütörtökre voksolnak.

Jézus azt mondta a Máté 12:40-ben: “Mert ahogyan Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is a föld belsejében három nap és három éjjel.” Azok, akik a pénteki kereszthalál mellett kardoskodnak, azt állítják, hogy van lehetséges megoldása, hogyan tölthetett mégis három napot a sírban. Az első századi zsidó gondolkodás szerint a nap egy része egy egész napnak számított. Minthogy Jézus a péntek egy részét, szombatot, valamint vasárnap egy részét a sírban töltötte, mondhatni három napot töltött a sírban. Az egyik alapvető érv a péntek mellett a Márk 15:42-ben található: “Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis szombat (Sabbat, a ford.) előtti nap volt… “. Ha ez a Sabbat a szombatot jelöli, akkor semmi kétség, hogy a pénteken történt a keresztrefeszítés. Más péntek melletti érvek olyan igeversekre támaszkodnak, mint pl. a Máté 16:21 vagy a Lukács 9:22, ahol azt olvashatjuk, hogy Jézus a harmad napra fog feltámadni, tehát nincs szükség három napot a sírban töltenie. Bár míg néhány fordítás valóban a “harmadnapra” formulát használja, nem mindenki osztja a nézetet, hogy így a legjobb ezeket fordítani. Továbbá a Márk 8:31 azt írja, hogy Jézus három nap “múlva” fog feltámadni.

A csütörtök mellett kiállók a “péntekisták” magyarázatát egészítik ki, mondván, hogy egyszerűen túl sok minden történt (egyesek huszat is összeszámoltak) Krisztus temetése és a vasárnap reggel között ahhoz, hogy beleférjen ebbe at időszakba. Rámutatnak, hogy ez különösen akkor problematikus, ha a közbeeső egy teljes nap történetesen a zsidó szombat. Egy, esetleg két betoldott nap viszont megoldaná a problémát. A csütörtököt támogatók ezt így illusztrálják: Képzeld el, hogy egy barátodat nem láttad már hétfő este óta. Legközelebb, amikor talákozol vele, csütörtök reggel van, így ezt fogod mondani: “Három napja nem láttalak”, még akkor is, ha összesen kb. 60 óra telt el (azaz 2,5 nap).Ha Jézust csütörtökön feszítették keresztre, akkor amint a fenti példa mutatja, az három napnak számítana.

Akik szerda a mellett döntöttek, azt állítják, hogy azon a héten két Sabbat volt. Az első után (mely azonos a keresztrefeszítés estjével, ld. Márk 15:42, Luk 23:52-54), az asszonyok keneteket vásároltak – tudniillik szombat elmúltával (Márk 16:1). Ez az elmélet azt állítja, hogy ez a “Sabbat” a húsvét napja volt, (ld. 3 Mózes 16:29-31; 23:24-32, 39, ahol is a kultikus ünnepek nem feltétlenül a hét hetedik napjára estek, mégis Sabbatként említtetnek). Annak a hétnek a második Sabbatja a “normál” szombat volt. Figyeljük meg, hogy a Lukács 23:56-ban az asszonyok, akik megvásárolták a keneteket az első Sabbat után, visszatértek, és elkészítették a keneteket, aztán “Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint” (Luk 23:56). Az érvelés szerint nem lehet, hogy megvették a keneteket Sabbat után, majd elkészítették Sabbat előtt – kivéve, ha két Sabbat volt. A két Sabbatot feltételező nézet szerint ha Krisztus csütörtökön lett megfeszítve, akkor az ünnepi Sabbat (azaz a Húsvét) csütörtök naplementével vette kezdetét, és péntek naplamentével végződött. Így amennyiben az első Sabbat után vették meg az asszonyok a keneteket, akkor az szombati nap volt, tehát megszegték volna a sabbat-törvényt.

Ezért, szól az érvelés, az egyetlen megoldás, amely nem mond ellent az Ige kenetvásárlásról szóló beszámolójának, és ragaszkodik a Máté 12:40 szó szerinti értelmezéséhez, az az, hogy Jézus szerdán lett megfeszítve. A húsvéti Sabbat csütörtökre esett, tehát az asszonyok bevásárolhattak pénteken, még aznap elkészíthették a keneteket, megpihenhettek szombaton (normál Sabbat), majd a sírhoz vihették a keneteket vasárnap kora reggel. Jézus szerdán a naplemente ideje körül lett eltemetve, amely már csütörtök a zsidó naptár szerint. A zsidó kalendáriumot használva ott volt tehát a csütörtök éjszaka (első éj), csütörtök nappal (első nap), péntek éjszaka (második éj), péntek nappal (második nap), szombat éjszaka (harmadik éj), szombat nappal (harmadik nap). Nem tudjuk pontosan, mikor támadt fel Jézus, de tudjuk, hogy vasárnap napfelkelte előtt történt (János 20:1; Mária Magdolna odaérkezett “korán reggel, amikor még sötét volt”, és a követ elhengerítve találta, majd Péternek azt mondta, hogy elvitték az Urat a sírból), tehát Jézus már szombat naplemente után feltámadhatott, mely a zsidók szemében a hét első napjának kezdete.

Egy lehetséges probléma azonban akad a szerdai megoldással kapcsolatban. Az emmausi tanítványokról azt olvassuk, hogy Jézus feltámadásának napján találkoztak Jézussal sétájuk közben (Lukács 24:13). A tanítványok, akik nem ismerték fel Jézust, elbeszélték a Mesterükkel történteket az “ismeretlennek” és azt mondták, hogy “ma már harmadik napja, hogy ezek történtek” (24:21). Szerdától vasárnapig viszont négy nap telik el. Lehetséges azonban, hogy a szerda estét a zsidó gondolkodás alapján már csütörtöknek számították, és így kijön a három nap.

Mindent egybevetve azonban elmondhatjuk, hogy nem is olyan fontos tudnunk, melyik a hét napján lett Jézus keresztre feszítve. Ha fontos lett volna, Isten Igéje rögzítette volna.. Ami fontos, az az, hogy Ő meghalt, és hogy fizikálisan, testben feltámadt a halálból. Ami szintén ennyire fontos, az az, hogy miért halt meg: hogy átvállalja a bűnösök megérdemelt büntetését. A János 3:16 és a 3:36 is kijelenti, hogy ha belé veted hitedet és bizalmadat, akkor örök életed lesz!



Vissza a magyar oldalra



Jézust valóban pénteken feszítették keresztre? Ha így van, akkor hogyan töltött három napot a sírban, ha vasárnap támadt fel?