Isten hímnemű vagy nőnemű?




Kérdés: Isten hímnemű vagy nőnemű?

Válasz:
A Szentírás vizsgálatakor két tény egyértelmű. Először is, Isten szellem, és nem rendelkezik emberi tulajdonságokkal és korlátokkal. Másodszor, a Szentírás összes bizonyítéka arra mutat, hogy Isten férfiként nyilatkoztatta ki magát az embereknek. Kiindulópontként meg kell értenünk Isten természetét. Isten személy, mivel a személyekre jellemző összes jellemvonást magában hordozza: vannak gondolatai, akarata, intellektusa és érzelmei. Kommunikál és kapcsolatokkal rendelkezik; személyes cselekedeteivel az egész Szentírás tele van.

A János 4:24 szerint „az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk.” Mivel Isten szellem, nem rendelkezik emberi–testi tulajdonságokkal. Néha a Szentírás jelképes nyelvezete emberi tulajdonságokkal ruházza fel, hogy az ember megérthesse őt. Ezt a jelenséget antropomorfizmusnak hívjuk. Az antropomorfizmus Isten (szellemi lény) természete emberek (testi lények) felé való közvetítésének egyik eszköze. Mivel az emberek testi lények, csak a fizikai világra korlátozódik megértési képességük; így az antropomorfizmus segít megértenünk, hogy kicsoda Isten.

A bonyodalmak egy részét az jelenti, hogy az ember Isten képére lett teremtve. Az 1 Mózes 1:26–27 szerint „Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.”

Mind a férfi, mind a nő Isten képére lett teremtve, ebben felette állnak minden más teremtménynek, mivel — Istenhez hasonlóan — vannak gondolataik, akaratuk, intellektusuk, érzelmeik és erkölcsi ítélőképességük. Az állatoknak nincs erkölcsi ítélőképességük, nincs nekik olyan anyagtalan alkotóelemük, mint az embereknek. Az Isten képe olyan szellemi alkotóelem, ami kizárólag az emberekben van meg. Isten a vele való kapcsolatra teremtette az embert. Egyedül az ember lett ilyen célra teremtve.

A férfi és a nő Isten képének a hasonlatosságára teremtettek, de ettől még nem kis istenképecskék. Az a tény, hogy vannak férfiak, és vannak nők, még nem előfeltételezi, hogy Istennek férfi és női tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Ne felejtsük el, hogy az Isten képére való teremtettségnek semmi köze a testi jellemvonásokhoz.

Tudjuk, hogy Isten szellem, és nem rendelkezik testi tulajdonságokkal. Ugyanakkor ez nem kényszeríti Istent korlátok közé abban, hogy miként jelenti ki magát az embereknek. A Szentírásban található a teljes kinyilatkoztatás Isten személyéről, ezért ez az egyetlen róla szóló objektív forrás. A Szentírást megvizsgálva több olyan bizonyítékra is rábukkanunk, ami bemutatja, hogy Isten miként jelentette ki magát az embereknek.

A Szentírás körülbelül 170-szer utal Istenre, mint atyára. Szükségszerű, hogy az apa férfi legyen. Ha Isten női alakban szerette volna magát bemutatni, akkor inkább az „anya” kifejezés szerepelne ezeken a helyeken, nem az „atya”. Az Ó- és Újszövetségben újra és újra hímnemű névmásokkal utalnak Istenre.

Maga Jézus Krisztus is többször atyaként utalt Istenre, máskor pedig hímnemű névmásokat használt. Csak az evangéliumokban 160-szor utal Krisztus atyaként Istenre. Különösen érdekes a János 10:30-ban található kijelentés: „Én és az atya egy vagyunk.” Nyilvánvaló, hogy azért jött Jézus Krisztus emberi formában, hogy az egész világ bűneiért járó büntetést átvállalja a kereszten. Az atyához hasonlóan maga Jézus is férfiként mutatkozott be a világnak. A Szentírás számos más esetet is feljegyez, amikor Krisztus hímnemű főnevekkel és névmásokkal utalt Istenre.

Az újszövetségi levelek (a Cselekedetektől a Jelenések könyvéig) közel 900 igeversében a hímnemű görög ’theosz’ főnév utal Istenre. A Szentírás számtalan esetben és következetesen hímnemű titulusokkal, főnevekkel és névmásokkal utal rá. Noha ő nem ember, mégis hímnemű formát választott rá, hogy bemutatkozzék az embereknek. Ugyanígy Jézus Krisztus is férfiként élt itt a földön, és következetesen hímnemű titulusokkal, főnevekkel és névmásokkal utalnak rá. Az ószövetségi próféták és az újszövetségi apostolok hímnemű nevekkel és titulusokkal utalnak Istenre és Jézus Krisztusra. Azért választotta ezt a formát önmaga kinyilatkoztatásához, hogy az ember jobban fel tudja fogni, kicsoda ő. Noha Isten engedményeket tesz annak érdekében, hogy megérthessük őt, fontos, hogy ne próbáljuk „beleerőltetni egy dobozba” azzal, hogy természetének ellentmondó korlátok közé szorítjuk.



Vissza a magyar oldalra



Isten hímnemű vagy nőnemű?